A város napján, vagyis Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának 775. évfordulóján avatták fel a városalapító IV. Béla lovas szobrát a Széchenyi téren. Ez az utóbbi évek legnagyobb hazai lovas szobra. Arról kérdeztük a szegedieket mennyire vannak megelégedve szeged legújabb műemlékével.
„Kleisbengerről - vagy, hogy hívják szegényt - szebbet is csinálhattak volna.” – mondja a Széchenyi tér egyik hűvös árnyékában ücsörgő nyugdíjas hölgy.
„Klebersberg az te!” - javítja ki barátnője. „Sokkal többet érdemelt volna, nem csak egy fejet! De IV. Béla lenyűgöző! Akárki csinálta nagyon szép lett.”
IV. Béla bronz lovas szobrát,
városunk új műemlékét, egy csongrádi szobrászművész, Tóth Béla és fia, Dávid készítették el. A szoborra kiírt pályázat az elmúlt év végén zárult le: 13 alkotó 15 pályatervvel jelentkezett. A szegedi Közgyűlés decemberi ülésén bemutatott makettek közül a képviselők, a szakmai zsűrivel egyetértésben, a Tóth család művét tartották a legjobbnak. A művészek egy várbástyát formázó talapzaton, a lován ülve, kezében kettős keresztet tartva ábrázolták a királyt. (végül lándzsával a kezében formálták meg)
Többnyire a gyönyörű és annak egyéb szinonimái érkeznek az új szobor küllemére irányuló kérdésemre, mindössze a talapzatot sérelmezik néhányan. „Lehetett volna talajszinten is, akkor kicsit közvetlenebbnek éreznénk IV. Bélát.”
Azért a téglaborítását választották posztamensnek
a szobrászművészek, hogy ezzel megidézzék az alkotás helyétől csupán néhány száz méterre található szegedi várat. Azzal mindenesetre mindenki egyetért: ideje volt már IV. Bélának is emléket állítani. „Remek! Végre egy igazi szobor! Egy ilyen hatalmas térre kell is ekkora! Egy igazi monumentális alkotás!” – fejti ki véleményét Szűcs István és felesége, akik éppen az új szobrot jöttek megnézni.
Itt, a Széchenyi téren, a Zsótér ház előtti parktükörben korábban is lovas volt: 1912 és 1930 között az a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló szobor állt itt, ami most a Püspöki palota előtt, az Aradi vértanúk terén foglal helyet. IV. Béla szobra talapzatával együtt összesen
7 méter 80 centiméter magas, a lovas alak ebből több mint 3 méteres.
Három hölgy érkezik a IV. Béla szoborhoz. Mutogatnak rá, összesúgnak, nevetnek. „Szép a lova, de arányához képest a test kicsinek tűnik. Vagy ilyen kicsi volt?” - kérdezi egyikőjük. „Igen! Kicsi volt.” - siet segítségére a másik, és a harmadik sem maradhat szó nélkül: „Nem sok mindent tudunk róla, de a szobor nagyon szép lett.”
IV. Béla király 1246-ban emelte városi rangra Szegedet, a tatárjárás után ő adományozta ezt a címet a városnak. 1997 májusában, az akkori Szeged napján emlékeztek meg legutóbb a városalapítóról, akkor a 750. évfordulóra a Tisza Lajos körút 7-9. szám alatti épületének homlokzatára került egy építészeti címerpajzsban elhelyezett színezett dombormű.