409 forintig gyengült az euró, padlón a magyar fizetőeszköz, és nincs ezen semmi meglepő, tudják ezt Orbánék is

A padló némi képzavar, hiszen a forint elszállt, mint a győzelmi zászló. Az okosok szerint messze még a plató, sokkal rosszabb is lesz.
Cservenák Zoltán

2022. július 05. 19:12

409 forintig gyengült az euró, padlón a magyar fizetőeszköz, és nincs ezen semmi meglepő, tudják ezt Orbánék is

Hiába a nagyarányú, 185 bázispontos jegybanki kamatemelés 5,9 százalékról 7,75-re, úgy néz ki a piac megtalálta magának a magyar valutát, szépen keres a shorton, és nem is akarja elengedni az aranytojást tojó tyúkot. Mindössze két napig tartott, hogy a forint benézett a 400-as euró alá. Aki nem érti, mi történik, az nézze meg, hogy mit tesznek most épp a horvátok: bejelentették, hogy január 1-jétől ott már euróval lehet fizetni, és ha kell, ezt bejelentik minden egyes nap, csak őket hagyják békén.

 

Kis túlzással a teljes magyar gazdasági sajtó arról ír most, hogy amit a devizapiacon látunk, az ilyenkor teljesen természetes, hiszen a befektetők az olyan valutákon igyekeznek keresni, amik könnyen sebezhetők, a forint pedig pont ilyen, akármit is mond a kormány és a propagandája.

 

A forint keddi záróértéke az euróhoz képest 407 lett, egészen a napi csúcs viszont 409 pontosan 408,8916, ami abszolút rekord, soha ilyen gyenge még nem volt a magyar fizetőeszköz az európaihoz képest. A forint gyengülésének egyik oka a magyar valuta sebezhetősége, a másik, hogy tényleg úgy néz ki, itt az újabb válság, és az eurót elkezdték a befektetők menekülő valutaként használni. A másik menekülővaluta ilyenkor a dollár és a svájci frank, ezeket veszik azok, akiknek van pénzük, és nem akarnak 10–15–20 százalékos értékvesztést a gyenge forint miatt. A többi népszerű értékmegőrző befektetést, az aranyat, műtárgyat, ingatlant most hagyjuk.

 

Sőt, az euróhoz képest úgy gyengült ennyit a forint, hogy az euró valójában rossz bőrben van, a dollárhoz képest sokat gyengült az elsősorban a gázár okozta energiaválság miatt.

 

Nos, a 409 forintos euró a szakértők szerint még nem a vége: mint a viccben, amikor a bácsi megkérdezi a pártfőtitkárt, hogy „elvtárs, ez már a kommunizmus, vagy lesz még rosszabb is”. Lesz rosszabb, sajnos, legalábbis ezt mondják azok, akik jobban értenek hozzá az átlagnál: szerintük év végére akár 450 forint is lehet egy euró. Magyarázat nem kell hozzá, a fent említettek elegendők.

 

A forint fekete napját azzal sem lehet magyarázni, hogy más valuták is gyengék a környéken. Nem gyengék, vagy nem ennyire gyengék. A lengyel zloty 0,6 százaléknyit gyengült, a cseh korona meg stabil maradt. Szlovákiában euró van, ezzel el is dőlt, hogy a V4-ek versenyében megint negyedikek lettünk, jó nagy lemaradással, a tiszteletbeli ötödik helyet kiérdemelve (igen, négyből), a 12 éve hangoztatott Matolcsy–Nagy–Varga–Orbán „zsenialitás” ide vagy oda.

 

Euró-forint árfolyam ötéves bontásban, a mai záróértékkel

 

Igaz, még mindig lehet okolni a háborút, Gyurcsányt, a nyugati szelet, egy sirály tarkóján megpattanó labdát, lehet bírózni, de lássuk be, mindenkinek sáros a pálya, nem csak nekünk, és az eső sem csak a mi fejünk fölött esik. Más kérdés, hogy a gazdasági álmoskönyv szerint semennyire sem szerencsés, ha az ország miniszterelnöke felénk közeledő háborúval riogat, háborús inflációzik, már-már háborús beszédeket tart, az embernek olyan érzése van, hogy bármikor jöhet a háborús jegyrendszer, a gazdaságfejlesztési miniszter meg egyfolytában a válságról beszél, de az okokat jórészt elhazudja, és egyszer sem ismeri be, hogy nem tudják megvédeni a forintot, mert elxúrták, és van rá esély, hogy úgy, vagy hasonlóképp járjunk majd, mint a török líra. Látja ezt a piac is. Ehhez jön még, hogy jogállamisági okokból nem férünk hozzá euró milliárdokhoz, úgy függünk az orosz gáztól és olajtól, mint senki Európában, és a külkereskedelmi fizetési mérlegünk is megrogyott. A gyenge forint egy valakiknek jó, a befektetőknek. Hát, köszi.

 

Ezek alapján fel kell tenni a kérdést: Mire számított itt bárki is?

 

És hogy még tetézzük a bajt, ezekben az időkben kezdenek hatni a kormány által bejelentett piacellenes intézkedések. Értjük az emberek védelmét, azzal nincs is gond, de a piac ezt mindig beárazza, ezért ésszel kell csinálni. A „belenyúlásnak” a piaci folyamatokba, mindig ára van. Ezt egy elszigetelődésre képtelen, a piacnak szinte minden országnál jobban kiszolgáltatott gazdaság, mint a magyar, nem bírja el. Ezt nem sikerül megérteni már évek óta.