Horvárországban január 1-től tértek át az euró használatára, déli szomszédunkban sokan tartanak attól, hogy a közös pénz bevezetése elszabaduló árakat is jelent majd. A horvát kormány azonban nagyon bizakodó. Marco Primorac pénzügyminiszter a Politicónak azt mondta: az ország államadóssága meredeken csökkenni fog a következő években, és azt remélik, az euró az infláció hatásaitól is segít majd megvédeni a horvát gazdaságot.

Az Rtl.hu arra emlékeztet: déli szomszédunk a huszadik uniós tagállam, ahol bevezetik az eurót. A horvátok csatlakozásával már csaknem 350 millió európai él az eurózónában, amihez utoljára Litvánia csatlakozott, 2015-ben. 

2010-ben még Orbán Viktor is támogatta a közös uniós pénz bevezetését. A miniszterelnök akkor még arról beszélt, reális esetben 2020-ra lehet magyar euró, de akár egy vagy két évvel korábban is sor kerülhet a bevezetésére. A tavaly év végén tartott nemzetközi sajtótájékoztatón azonban már teljesen más volt a véleménye:

„Nincs napirenden és nem szorgalmazom”

– tette világossá jelenlegi álláspontját kérdésre válaszolva. Azt ugyan ő is elismerte, hogy a forint árfolyamának „hektikus változásai” miatt jogosan merülhet fel az uniós pénz bevezetésének kérdése, szerinte azonban az országnak jobb, ha kimarad belőle. 

„Szerintem ha a a magyar gazdaság növekedni akar és fel akar zárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad”.

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár az Rtl.hu-nak arról beszélt, nem igaz, hogy az euró a növekedés gátja lenne.

„Nem az euró a meghatározó a növekedésben. Például a csehek nagyon szépen teljesítenek az euróövezeten kívül. De ez miránk már nem igaz. A Balti-országok bevezették az eurót és szédületes növekedést produkáltak. Tehát abszolút nem igaz, hogy az euró akadályozná a növekedést”.

A szakember szerint a közös fizetőeszköz egyfajta védőhálót jelent, nem érik olyan spekulatív támadások mint a forintot. Azt is hangsúlyozta, hogy miközben Magyarországon 22,5 százalékos az infláció (és ki tudja, hol a vége) 18 százalékos kamat mellett, addig az eurózóna 10,1 százalékos inflációja csökkenő pályán van van 2,5 százalékos kamatszinttel. 

Győrffy szerint a kormány vélhetően azért utasítja el a csatlakozást az eurózónához, mert ragaszkodnak az önálló monetáris politikához. 

„Eddig is az volt a stratégia, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan leértékelték a forintot. Ennek látjuk a következményeit: már örülni kell annak, ha 400 forint alá bukik az euró, 18 százalékos kamatszint mellett. Ennek a révén biztosítják azt, hogy a magyar munkabérek nemzetközi összehasonlításban alacsonyak maradjanak, és ez a versenyképesség alapja. Pedig lehetne más is, például az, hogy az itt dolgozók magas minőséget és hozzáadott értéket teremtenek, de úgy tűnik, ezt a célkitűzést nem merik bevállalni.”

Szerinte bármilyen felfordulás van a pénzügyi piacokon, a magyar gazdaság mindig megérzi a hatásait, nem kis részben a forint sebezhetősége miatt. 

„Az jól látszik, hogy bármi van a nemzetközi piacokon, akkor a forint leértékelődik. Amikor jött a Covid, akkor a 340-ből 370 lett az euró, aztán jött a háború, akkor lett 400. Bármilyen külső sokk van, arra a forint mindig reagál. (…) A folyamatos leértékelődés fűti az inflációt, nem véletlen, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció az Európai Unióban”.

Győrffy Dóra azt is hozzátette, hogy az euró a nehezebb gazdasági helyzetben lévő tagállamokban is népszerű, ami szerinte azt mutatja, hogy az emberek értékelik azt a stabilitást, amit biztosít. 

„Az olaszok sem vágyják vissza a lírát, és a görögök sem a drachmát. Akkor sem, ha a gazdaságuk nem nő a kívánt mértékben. De az amúgy sem az euró miatt van, hanem a gazdaság szerkezeti reformjainak az elmaradása miatt.”

Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint is minél előbb át kellene térnünk az uniós pénzre:

„Van egy rövidtávú inflációt növelő hatása, az árak felzárkózása miatt. Ez a fájdalmas része a dolognak, illetve az önálló monetáris politika hiánya. De hosszú távon biztos, hogy az ország előnyére válna a stabilitás és a kiszámíthatóság”.