A feles alkotmányba írt felcsúti per... helyett – Ceglédi Zoltán jegyzete

Az ellenzéki holdudvar parodisztikus közjogi huzakodása, valamint az ellenzéki politikusok elszámoltatási pulykamérge a kampányban inkább csak rosszkor, de nem indokolatlanul keltett feltűnést. Fontos ügyek ezek. Most pont ezekről kéne beszélni.
Ceglédi Zoltán

2022. június 17. 10:45

A feles alkotmányba írt felcsúti
per... helyett – Ceglédi Zoltán jegyzete

Volt itt egy pszichózisspirál az áprilisi ellenzéki összeomlást megelőző hónapokban, miszerint egyre nagyobbakat kellett rikoltani a fideszes felépítmény ízzé-porrá zúzásáról, hisz aki nem így tesz, azt a Viktátor fizeti. Ez sajnos rá is takart fontos ügyekre, például arra, hogy egy kormányváltás esetén tényleg ott van szakajtónyi fideszes közjogi taposóakna, kétharmaddal beásva – illetve, és most inkább erről szeretnék rögzíteni pár megállapítást, folytatva az elmúlt heti gondolkodást: ott a pénz, az infrastruktúra java is a NER-nél.

 

Mi ezzel a teendő?

Először is le kéne végre írni rendesen és közérthetően, hogy ki és mi a NER vagyona. Szó se róla, engem is fel tud kurjantani egy százötvenmilliós óra, no de én nem indulok a választáson, se dolgom, se jogom nem lenne jogszabályokat alkotni. Foglalkozhatok akár a nemzeti nagyságrendet tekintve partikuláris dolgokkal is. Az az ellenzék dolga az lenne, méghozzá most elkezdve, hogy mérje fel, egyáltalán kit és mit kritizál fideszes gazdasági hátország címén. Ezek súlyos milliárdok, nagyvállalatok, évtizedes folyamatok. Kéne tehát arról egy közérthető, frissített és általánosan megismerhető adatbázis, hogy kihez, merre térülnek el az uniós források és magyar költségvetési pénzek.

 

Lécci ne linkelje be senki lekezelően valamelyik ellenzéki NGO honlapját, hogy „itt meg tudod nézni, ha annyira érdekel”, mert nem, jelenleg nincs egy komplett és nyilvános körkép arról, hogy miben áll a NER gazdasági ereje.

 

Második lépésként pedig értékelni-besorolni kellene azt, hogy ebből mi mozdíthatatlan, mi szervült már tartósan a magyar állami és gazdasági rutinokkal. Az a rossz hírem van, hogy ha például Mészáros Lőrinc tényleg tízezrek munkáltatója, és tényleg közszolgáltatások vannak rávarrva, akkor nem lehet egy esetleges kormányváltás másnapján csak úgy lekapni mindenhonnan, pláne anélkül, hogy tudná az új hatalom azt is, ki ír alá helyette, de azonmód. Még rosszabb hírem, hogy jogállamot nem lehet jogállamon kívüli eszközökkel kimunkálni, ergo még szűkebb a mozgástér. A legrosszabb hírem pedig az, hogy miként tizenkét év NER után is vannak ellenzéki milliárdosok, van egy releváns méretű ellenzéki sajtóbirodalom, egyes szereplőinél akár milliárdos nagyságrendű éves forgalommal, úgy pláne maradnak majd a placcon fideszes oligarchák és fideszes médiabirodalmak, ellenzékben is megkerülhetetlenül. Emlékezzünk, Simicska Lajos 2002–2010 között is folyamatosan gazdagodott.

 

Tetszik vagy sem tehát, lesz olyan út, amit egy esetleges kormányváltás után, 2027-ben is egy Mészáros-cég újít fel, mert nem lesz (még) más cég alkalmas erre; lesz továbbá tévéje, rádiója, napi- és hetilapja és hírportálja is a fideszes birodalomnak, mert jogállamban nem csukunk be sajtót államilag pusztán a tulajdonos politikai preferenciái okán.

 

A harmadik lépés pedig az a terv, és ez a legfontosabb, ami a Fidesz utáni világ alakítható részéről szól. Nagyon szépen kérem, kezdjünk el erről most beszélgetni. Tényleg szépen kérem, elsősorban azokat, akik számára nem kihívás a szövegben idáig eljutni, és nem a cím alapján kommentelnek.

 

 

Szóval kezdjünk el arról most beszélni, hogy milyen a kívánatos gazdasági berendezkedés!

  • Mit és milyen piacra bízunk?
  • Miben áll az állam gazdaságalakító szerepe és milyen korlátai vannak e tevékenysége során?
  • Miután a korrupt finanszírozás felszámolása után tiszta viszonyokat teremtettünk a különböző források felhasználása során, miután lebontottuk a torz politikai monopóliumokat, miután visszaengedtük a nem fideszes vállalkozókat a versenybe, tulajdonképpen mit szeretnénk látni?
  • Milyen cégeket, milyen működést, mik az elvárásaink, miben mérjük a sikert?

 

Csalóka ez a szűk négy év, ami eltelhet addig, míg újra megkérdezik, hogy kit választunk. Ha csak eltotyogunk addig, ha pártos hülyeségek meg facebookos divatok viszik el az időt, akkor 2026-ban megint az lesz, hogy ott a masszív, immár tizenhat év egybefüggő kormányzását reputációként felmutató Fidesz, míg vele szemben a belső kerületek unásig ismert ellenzéki holdudvara, melynek tagjai sokadjára kezdenek üvöltözésbe, hogy most nincs idő szakpolitikáról vitázni, meg az emberek egyébként se olvasnak programot, meg aki kérdez, azt a Viktátor fizeti, és a lényeg, hogy mindenki fogjon össze, és minden közszereplő bégesse az ellenzéki kampányszlogeneket.

 

Szóval inkább itt van kezdésnek ez a három egyszerű kérdésem, de hozok majd még többet is. Tehát:

  1. mi a NER gazdasági hátországa?
  2. mi az, ami ebből kormányváltás után sem bontható le azonnal?
  3. ami pedig félrerakható, annak mi legyen a helyén?