A sok bába és a gyerek

Okozhatott meglepetést Orbán Viktor döntése, amellyel alaposan átírta akormány működését elvben alapvetően befolyásoló minisztériumok listáját. Egy valamiben következetes marad: az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem továbbra sem kap önálló tárcát. Ez szinte példátlan Európában.
Bod Péter

2022. május 20. 17:24

A sok bába és a gyerek

A választások óta eltelt időben sokan és sokszor elmondták, hogy új feladat vár a frissen alakuló Orbán-kormányra. Világszintű gazdasági visszaesés, recesszió körülményei között kell bebizonyítania, mire képes. 

 

Az első, 1998-ban hivatalba lépett Orbán-kormány akkor láthatott munkához, amikor a Bokros-csomag rendet vágott a magyar gazdaságban, és megteremtődtek a növekedés tartós alapjai. A kabinet köszönte, élt ezzel a lehetőséggel. 

 

Nyolc éves kihagyás után, 2010-ben akkor kapott újabb felhatalmazást a kormányalakításra a Fidesz, amikor a világgazdasági válság sokkján javarészt túljutott a világ- és a magyar gazdaság is, és egy példátlanul hosszú és erőteljes növekedési ciklus indult be.

 

Magyarország ebben a 2010 és 2022 közötti bő évtizedben bár jelentősen növelte az hazai gazdaság nagyságát, a foglalkoztatottságot és a bérszínvonalat, mégis kétfajta értelemben is lemaradt. Egyfelől nem sikerült csökkenteni a gazdaság fejlettségét tekintve a távolságot az EU fejlett országaihoz képest. Másfelől az exszocialista országok – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia – lényegesen nagyobb ütemben fejlődtek, mint hazánk.

 

Mindennél beszédesebb, hogy az egy főre jutó GDP-ben Magyarországot beérte az a Románia, amely hazánknál összehasonlíthatatlanul rosszabb gazdasági és társadalmi mutatókkal vágott neki a piacgazdaság kiépítésének. Így is ízlelgessük a szájunkban a „Magyarország jobban teljesít” mondatot.

 

Mostanra merőben új gazdasági feltételek mellett kell neki látni a kormányzásnak. A gazdaság aranyévei elmúltak, a COVID, az orosz-ukrán háború, az elszabadult infláció, az energia- és nyersanyagárak jelentős emelkedése a gazdaságpolitikát új vágányra terelte.

 

Nagy kérdés, hogyan birkózik meg ezzel az ötödik Orbán-kormány. Az esztelen költekezésnek vége, ami a 2020 és 2022 közötti időszakot jellemezte, mert a kincstárból egyszerűen ehhez elfogyott a pénz. A helyzet ennél is rosszabb, mert ezek fedezetének jelentős része is hitel volt. Az államháztartási hiány ennek nyomán hatalmasra nőtt.

 

A miniszterelnök sajátos és látványos választ akart adni a megváltozott helyzetre, és arra készül, hogy az elkövetkező négy év a gazdasági nehézségek szüntelen megoldásával fog telni. Ebben igaza lehet, de az erre adott „gyógymód” több mint kérdéses. 

 

Egymás után létesültek és létesülnek a gazdasági kérdések koordinálására hivatott minisztériumok. A Pénzügyminisztérium mellett Építési és Beruházási Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Technológiai és Ipari Minisztérium, valamint a nem csekély összegekkel labdázó Agrárminisztérium kell, kellene, hogy alakítsa és irányítsa a magyar gazdaságpolitikát.

 

Rosszul látom, ha úgy vélem, túl sok a bába? Nem fog ezek között elveszni a gyerek? Mi értelme hatáskörileg ennyire körvonalak nélkül hagyni a minisztériumi szintű gazdaságpolitikát? Nem tudok másra gondolni, mint arra: így könnyebb a zavarosban halászni. 

 

Orbán Viktor a maga számára kényelmes helyzetet teremett. Ha nem lesz képes úrrá lenni a magyar gazdaság gondjain, szaporán mutogathat majd hat miniszterére, akik nem, vagy nem jól végzik a munkájukat. A sikertelenségnek ebben a felállásban biztosan nem a kormányfő lesz a felelőse. 

 

A miniszterelnök eddig is úgy játszott az ilyen-olyan politikai pozícióba emelt embereivel, ahogyan macska szokott az egérrel. A minisztériumoknak ezzel a kavalkádjával pontosan ennek a feltételrendszerét teremtette és erősítette meg.

 

Bizonyos értelemben macskajáték lesz az előttünk álló négy év. Ám ennek szövegkönyvét nem Örkény írta…