A szeletelt kenyér – mi vagyunk – Brandt István olvasói levele

Nem rosszabb, mint a nem szeletelt kenyér, mert ugyanabból a fajtából van, csak azért más. Az egész kenyérnek más az állaga, a fogása, más az illata. Az az igazi kenyér.
Amikor a jó, házias szegedi halászléhez a Sótartóban kihozzák azt a szép és vastag kenyeret, friss, puha kenyeret, aminek olyan állaga van, hogy csak úgy, magában is megenné az ember, de a halászlével... Azt is felszeletelték, de az mégsem szeletelt kenyér. Az sok szelet friss kenyér.
Amikor én döntöm el, otthon, mikor és hogyan vágom föl, milyen kenyeret akarok enni. Mert a friss fehér kenyér úgy jó, ha vastagon lehet vágni és úgy tenni az asztalra. Sonkával, sajttal, vagy zsíros kenyérnek, sóval, paprikával, lila hagymával fogyasztani. Mert másképp felvágott kenyeret eszik az ember a friss kenyérből a babgulyáshoz, másképp eszi a kétnaposat a szendvicshez, uzsonnára.
A szeletelt kenyér nem áll el. Az két-három nap után, akármit csinálok, más lesz, mint ha én vágom fel, mert a jó kenyér még három nap után is ehető.
A szeletelt kenyeret azt előre legyártották, meg van mondva, milyen legyen a kenyér. Én nem döntök, nem dönthetek. Mindenkinek egyforma. És legtöbbször, egyforma vékony. Olyan, mint amikor kint voltam Németországban, és kihozták a reggeli kenyeret, akkor kettőt kellett egymás alá raknom, hogy kenyeret is egyek.
A szeletelt kenyérrel nem is az a legnagyobb baj, hogy felszeletelték. Hanem az, hogy ez van, ezt kell elfogadnunk. Mert ez így egyszerűbb. Nem jobb, csak egyszerűbb. Mert kenyérben és a politikában is elfogadjuk azt, amit és ahogy a hatalom elénk rak.
Elfogadjuk,
- hogy lenyúlták a magánnyugdíjpénzünket, 3 ezer milliárdot,
- hogy gyermekeink egyentankönyvből tanulhatják az aktuális propagandát,
- hogy pártkatonák lenyúlják az egyetemeinket, és a diákjaink, kutatóink nem vehetnek részt azokban a csereprogramokban, amelyekben minden más európai ország részt vesz,
- hogy az autópályáinkat évtizedes koncesszióba adják a haveroknak, hogy lehallgatják, akit csak akarnak,
- hogy a tanárok megbecsülése helyett értelmetlenül megveszik a Vodafone-t 660 milliárdért,
- hogy a tömeggyilkos Oroszország még a barátunk, és páriák vagyunk Európában...
Felszeletelnek minket, mint a boltban a kenyeret. Mert megtehetik. Meddig tehetik még meg?
Brandt István
Nyitóképünket Urbán Tamás 1973-ban készítette. A fotót a Fortepanról vettük át