Aknamentesíteni kellene az ukrán kikötőket az egyre fenyegetőbb élelmiszerválság miatt, Magyarország addig segít a menekülteknek, amíg szükség van rá, kolerajárvány fenyeget az átnevezés előtt álló Mariupolban

Ez történt az orosz–ukrán háborúban az elmúlt fél napban.
Kovács M. Norbert

2022. június 07. 23:52

Aknamentesíteni kellene az ukrán kikötőket az egyre fenyegetőbb élelmiszerválság miatt, Magyarország addig segít a menekülteknek, amíg szükség van rá, kolerajárvány fenyeget az átnevezés előtt álló Mariupolban

A Guardian szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök boldog, hogy Borisz Johnson „túlélte” a hétfői bizalmi szavazást, és azt mondta, hogy 

 

a brit miniszterelnök „Ukrajna igaz barátja”, Nagy-Britannia pedig jó szövetségesük. 

 

Zelenszkij az Ukrajnában folyó háborút az ukrán függetlenségéért és szabadságáért vívott háborúnak minősítette, és leszögezte, hogy a patthelyzet számukra nem megoldás.

 

Aknamentesítés vagy élelmiszerválság

 

Szintén a Guardian írja, hogy Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Ukrajnának aknamentesítenie kellene a kikötőit, hogy a gabonaszállító hajók el tudjanak haladni. Peszkov szerint 

 

a tengeri aknák felszedése lehetővé tenné, hogy a kikötőkben a hajók ki- és berakodása katonai ellenőrzés mellett történhessen meg, majd a hajókat később orosz csapatok kísérnék nemzetközi vizekre.

 

Az oroszok jelenleg blokád alatt tartják a megmaradt ukrán gabonakikötőket, a Fekete-tenger pedig több helyen is tele van aknákkal. Mindez azért különösen fontos kérdés, mert ukrán gabonaszállítmányok hiánya globális élelmiszerválsággal fenyeget. Az oroszokat az ukránok által telepített aknák azért zavarják különösen, mert így nem tudják a tenger felől megtámadni a várost.  

 

Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese, Tarasz Viszockij szerint 

 

Ukrajnának mintegy hat hónapra lenne szüksége a fekete-tengeri kikötők körüli víz aknamentesítéséhez, még akkor is, ha az oroszok feloldják a blokádot. Ha Oroszország nem hajlandó feloldani blokádját, akkor Ukrajna legfeljebb havi kétmillió tonna gabonát tud majd exportálni 

 

– mondta Viszockij egy konferencián. 

 

A háború előtt Ukrajna ennek háromszorosát, havi hatmillió tonna gabonát tudott exportálni.

 

Magyarország addig segít, amíg szükség van rá

 

„Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik a háború sújtotta Ukrajna megsegítése érdekében, és ez egészen addig folytatódni fog, amíg szükség van rá”

 

– mondta Szijjártó Péter a parlamentben, reagálva az ukrán nemzetiségi szószóló felszólalására. Az ukrán nép nevében Grexa Liliána kedden megköszönte a magyarok segítségét a háború elől menekülőknek.

 

Szijjártó szerint a magyar kormány álláspontja a háború kirobbanása óta világos: 

 

„Elítéljük az Ukrajnát ért orosz katonai agressziót, kiálltunk és ki is állunk Ukrajna mellett, és minden létező segítséget megadunk azoknak az embereknek, akiknek a háború elől kell menekülniük.”

 

A magyar kormány egy öt pontból álló, 37 millió euró, vagyis mintegy 14 milliárd forint értékű humanitárius támogatási csomagot ajánlott fel Ukrajnának: 

 

  • az oroszok által bombázott Borogyanka közelében újjáépítenének egy iskolát,
  • sebesült kiskorúakat és katonákat látnának el Magyarországon,
  • a „belső menekültek” számára mobilotthonokat állítanak fel Kárpátalján,
  • szeptembertől pedig ezer ösztöndíjas helyet ajánlanak fel ukrán diákoknak a magyar felsőoktatásban.

 

Szijjártó Péter a felszólalásában kiemelte az energiabiztonság kérdését is: 

 

„Magyarország semmilyen szankciót nem fog támogatni, hogyha az a Magyarországra irányuló földgázszállításokat fogja veszélyeztetni”.

 

Kolera és névváltozás Mariupolban

 

Az ukrán hatóságok attól tartanak, hogy újra felütheti a fejét a halálos kolera vírus az oroszok által földig rombolt Mariupolban. Az ukrán hatóságok szerint a megszállt kikötővárost karanténba zárták az orosz tisztviselők, a tömegsírok és a tiszta ivóvíz hiánya miatt ugyanis fel kell készülni a járványra. Európában utoljára a 19. század végén söpört végig kolerajárvány.

 

Mindeközben:

 

Az oroszok arra készülnek, hogy lebontják a Donyeck megyei Mariupol bevezető útjánál álló, betonból készült ukrán városnevet, amit orosz nyelvűre akarnak kicserélni

 

– közölte kedden az ukrán városi tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

 

A betonból készült városnévfelirat egyedül az „i” betű írásában különbözik az orosz nyelvű változattól, az ukrán nyelvben ugyanis nem cirill hanem latin „i” betűvel írják a település nevét. Ezenfelül a betűk az ukrán nemzeti zászló színeire, azaz kék-sárgára vannak festve.

 

A város törvényesen megválasztott tanácsa hozzáfűzte, hogy 

 

„miközben a megszállók a felirat ukrán-mentesítésével foglalkoznak, Mariupolban az emberek éheznek, a városban még mindig nincs ivóvíz, áram és gáz, s járványveszély fenyeget”. 

 

Azzal eközben mintha kevésbé törődnének az oroszok, hogy a városban kolerajárvány veszélye fenyeget.

 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz hadsereg május 20-án vette át az ellenőrzést Mariupol egésze fölött.

 

Közben az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg változatlanul ostromolja Kelet-Ukrajnában Szeverodonecket, a déli országrészben viszont Herszon megyében ukrán harci helikopterek mértek csapást az orosz erőkre, valamint repülőgépek Mikolajiv megyei orosz lőszerraktárakra.

 

Az orosz veszteség számokban

 

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen

 

  • 31 ezer 360 orosz katona esett el.
  • Az ukrán erők megsemmisítettek 212 orosz repülőgépet,
  • 177 helikoptert,
  • 13 hadihajót,
  • 1390 harckocsit,
  • 3416 páncélozott harcjárművet,
  • 694 tüzérségi és
  • 96 légvédelmi rendszert, valamint
  • 207 rakéta-sorozatvetőt.

 

A németek nagyon támogatják Ukrajnát

 

„Senki nem szállít annyi fegyvert Ukrajnába, mint mi”

 

– mondta a Németországgal szembeni kritikus megjegyzésekre reagálva Olaf Scholz német kancellár keddi litvániai látogatásán. Aztán egy kicsit korrigálta magát, és azt mondta, hogy 

 

„néhány ország, köztük az Egyesült Államok” több fegyvert szállított eddig az oroszok által megtámadott országnak, de Berlin így is „az egyik legfontosabb katonai támogatója Ukrajnának”

 

– írja a Welt.

 

Scholz szerint 

 

nem igaz, hogy Németország habozott volna a fegyverszállításokkal kapcsolatban: páncélozott csapatszállítókat, aknavető rakétákat és lőszert is szállítottak, és szállítani is fognak „mindaddig, amíg szükséges az orosz agresszió leveréséhez”.

 

 

Fogvatartott újságírók, civilek

 

Az oroszok által megszállt Herszonban Közel 300 ukrán újságírót és civil aktivistát tartanak fogva rögtönzött börtönökben, írja az ukrán hatóságok közleményére hivatkozva a BBC. Az ukránok szerint rajtuk kívül szintén nagyjából 300 embert zártak be hasonló létesítményekbe a régió megszállt részein.

 

„Ezek az emberek valójában túszok, akit különleges pincékben, tulajdonképpen börtönökben tartanak fogva”

 

– mondta a 600 emberről az ukrán elnök krími megbízottja. Tamila Taseva szerint „embertelen körülmények között” tartják őket, és kínzásoknak vannak kitéve. 

 

„Több szemtanú is sikoltozásokról, kiabálásokról számolt be ezekről a helyszínekről”

 

– mondta Taseva.

 

Hozzátette, egyes túszokat Herszon környékéről a nyolc évvel ezelőtt annektált Krím-félszigetre szállíthattak, és „polgári túszként, hadifoglyokként” tartják őket az orosz megszállók.

 

Zelenszkij követel

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán kulturális örökség tudatos pusztítására hivatkozva Oroszországnak az UNESCO-ból és az ENSZ-ből történő  kizárását követelte.

 

A lengyelek óriási fegyverüzlete az ukránokkal és az orosz földgázszállítások leállítása

 

Lengyelország 50 Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő számolt be keddi sajtóértekezletén, ahol Morawiecki az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten Kijevben, a lengyel-ukrán kormányközi konzultációk során aláírt megállapodást. 

 

A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió támogatásával, részben az állami költségvetésből fedezi

 

– közölte Morawiecki.

 

A Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel napilap múlt heti értesülése szerint az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből. Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik – írta a DGP.

 

A 40 kilométeres hatósugarú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt.

 

Közben az orosz földgázszállítások leállítását, ennek a hetedik uniós szankciócsomagba foglalását szorgalmazta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter kedden Varsóban, az osztrák hivatali partnerével közösen tartott sajtóértekezleten. 

 

Alexander Schallenberg szerint 

 

a tengerrel nem rendelkező országok nem válhatnak le gyorsan az orosz földgázról.

 

A sajtótájékoztatót megelőző kétoldalú megbeszélés fontos témája az ukrajnai helyzet volt, közölte Rau. Lengyel részről kiemelte Ukrajna területi egységének támogatását, aláhúzva, hogy ennek megőrzése összhangban áll Európa, valamint az egész transzatlanti közösség érdekeivel.

 

Elmondta: 

 

Varsó elvárja, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelje Kijev uniós tagjelölti kérelmét. 

 

Reményének adott hangot, hogy legközelebbi értekezletén az Európai Tanács is pozitív döntést hoz az ügyben. Hozzátette: 

 

Ukrajna európai integrációja mellett Varsó változatlanul támogatja a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását is.

 

Az ukrajnai háború miatt a múlt héten előzetesen elfogadott, Moszkvával szembeni hatodik uniós szankciócsomagot Rau Európának az orosz energiahordozóktól történő függetlenedését célzó fontos lépésnek nevezte. Egyúttal elégtelennek nevezte az Európai Unió eddigi intézkedéseit. 

 

„El kell kezdenünk a munkát a hetedik szankciócsomagon”

 

– nyomatékosította.

 

Az új csomagnak Rau szerint tartalmaznia kell az orosz földgázszállítások és a petrolkémiai termékek importja leállítását, valamint az összes orosz és fehérorosz bank kizárását a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből.

 

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a hetedik szankciócsomag kapcsán rámutatott:

 

Ausztria az orosz földgázszállításoktól függ. „Boldogok vagyunk-e emiatt? Nem. Akarjuk-e, hogy másképp legyen? Biztosan, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani”

 

– jelentette ki.

 

Az osztrák diplomácia vezetője „rendkívül nehéznek” nevezte a tengerrel nem rendelkező országok helyzetét. Egyúttal fontosnak találta az európai egység megőrzését a Moszkvával szembeni szankciócsomagok kidolgozásakor.

 

Lengyelország április végétől nem fogad orosz földgázt. A Gazprom orosz gázipari vállalat április 27-től leállította lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelban fizetni értük. A lengyel kormány eredetileg az év végén tervezte a leválást az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázipari cég ezért 2019-ben nem hosszabbította meg a szerződéseket.