Az Egyesült Államok energiaügyi segéllyel, Franciaország 100 milliós segéllyel, mi, magyarok „valahogy máshogy” támogatjuk Ukrajnát

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. november 29-én este.
Garai Szakács László

2022. november 29. 23:18

Az Egyesült Államok energiaügyi
segéllyel, Franciaország 100 milliós segéllyel, mi, magyarok
„valahogy máshogy” támogatjuk Ukrajnát

A NAÜ intenzívebbé teszi jelenlétét az ukrajnai atomerőművekben

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) úgy véli, hogy ez erősíti Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelmét – jelentette be Rafael Grossi, a NAÜ vezetője kedden a Twitteren, miután találkozott Bukarestben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

 

 

– Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatjuk a közös munkát egy nukleáris biztonsági övezet mihamarabbi létrehozásán a zaporizzsjai atomerőmű körül. Újra elmondtam neki, hogy a NAÜ meg fogja erősíteni jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, megvédendő az infrastruktúrát – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Grossi Twitter-bejegyzését.

 

Kuleba saját Twitter-bejegyzésében még hozzátette, hogy a NAÜ vezetőjével megvitatta az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű jelenlegi helyzetét. Jelenleg a román fővárosban folyik a NATO külügyminisztereinek találkozója, Kuleba ebből az alkalomból látogatott Bukarestbe, ahol első megbeszélését Grossival folytatta le.

 

Az Egyesült Államok újabb jelentős energiaügyi segélyt küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok 53 millió dollár (mintegy 2,6 milliárd forint) értékben az elektromos hálózat helyreállításához szükséges újabb eszközöket szállít Ukrajnába – közölte az amerikai külügyminisztérium kedden Washingtonban. A bejelentés szerint a G7 csoport kibővített bukaresti találkozójának eredményeként született az amerikai felajánlás. Hozzátették: az eszközöket mielőbb eljuttatják Ukrajnába, hogy biztosítsák a hálózat működőképességének fenntartását a téli hónapokban.

 

A szállítmány a többi között elektromos átalakítókat, szakaszolókat, árammegszakítókat, járműveket tartalmaz.

 

A külügyminisztérium közleménye szerint a most felajánlott 53 millió dollárnyi segély hozzáadódik a már korábban bejelentett 55 millió dollárnyi energiaipari sürgősségi támogatáshoz, amely áramfejlesztők és egyéb eszközök beszerzésére vonatkozott.

 

Dmitrij Medvegyev: A Patriot-ütegek Ukrajnában orosz célponttá válnak

– Ha a NATO, ahogy Stoltenberg utalt erre, Patriot-rendszerekkel látja el a kijevi fanatikusokat, NATO-személyzettel együtt, akkor ezek azonnal fegyveres erőink legitim célpontjává válnak. Remélem, hogy az atlanti impotensek megértik ezt – fogalmazott a volt orosz államfő.

 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bukarestben azt mondta, hogy a szövetség országai tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Patriot légvédelmi rendszereket adjanak át az ukrán hadseregnek. Szerinte az Ukrajnát ért rakétatámadások által okozott kár óriási. Az orosz hadsereg november 23-án nagyszabású csapást mért Ukrajna katonai parancsnoki és irányítási rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre.

 

Medvegyev egyebek között hangot adott álláspontjának, miszerint „a civilizált világnak nincs szükség” a NATO-ra; fogalmazása szerint a szövetségnek meg kell gyónnia az emberiség előtt, majd mint bűnöző szervezetet fel kell oszlatni. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy szuverén államokban puccsokat támogatott, amelyekben „több tízezer civilt” öltek meg, ráadásul szélsőséges rezsimeknek szállít fegyvert.

 

– Megalakulása óta a NATO többször is bizonyította eredendően zárt vállalati jellegét, mivel egy maroknyi angolszász ország és lakájaik érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a világ lakosságának legfeljebb a tizenkét százaléka él a NATO-országokban – írta a volt elnök.

 

Franciaország újabb 100 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának

A francia kormány először márciusban nyújtott egy 300 millió eurós támogatást Ukrajnának.

 

„Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás meghatározó szerepet játszik az ország gazdasági stabilitásának támogatásában és a közszolgáltatások folytonosságában. Hozzájárul az alapvető infrastruktúrák működésének fenntartásához, miközben az Oroszország által kezdeményezett rombolások a tél közeledtével erősödnek, és súlyos következményekkel járnak az ukrán lakosság számra” – olvasható a közleményben.

 

Az ukrán kormány adatai szerint az ország energetikai infrastruktúrájának 25–30 százaléka megrongálódott az orosz bombázások következtében. A támogatásról, amelyet a közlemény szerint a következő napokban utal át Párizs Kijevnek, hétfőn állapodott meg videókonferenciáján a két ország gazdasági minisztere, Bruno Le Maire és Szerhij Marcsenko, valamint a francia fejlesztési ügynökség.

 

Szijjártó: a kormány továbbra sem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság ülésezéséhez

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO–Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt.

 

– Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO–Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá – szögezte le.

 

Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta kitört az ukrajnai háború, azóta mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy hazánk nem emlegeti fel a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.

 

–Nem emlegetjük fel őket, de nem is felejtettük el ezeket az ügyeket. Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és ha vége lesz a háborúnak, akkor majd lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a kérdéseket újra megvitassuk. Ettől az álláspontunktól nem tudunk visszalépni és nem is akarunk – közölte, aláhúzva, hogy a kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítását. A miniszter végül arról számolt be, hogy a NATO–Ukrajna Bizottság ülésével kapcsolatban egy informális, úgynevezett non-paper jellegű kezdeményezést tettek, amelyet Magyarország és Törökország nem írt alá.

 

– Én azt gondolom, hogy azon konzultációs igényeknek, amelyeket a NATO tagállamai megfogalmaztak, megfelelő platformot ad az, hogy ma este informális tanácskozás keretében itt részt vesz az ukrán külügyminiszter – mondta.

 

G7 csoport: felelősségre kell vonni az ukrajnai háborús bűncselekmények elkövetőit

Fel kell tárni az Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkövetett háborús bűncselekményeket, és felelősségre kell vonni az elkövetőket, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport tagjai ezért megerősítik az egymás közti igazságügyi együttműködést és az ukrán szervek támogatását – közölték Berlinben. A hetek igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája után tartott tájékoztatón a soros elnök Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kiemelte, hogy az ukrajnai polgári infrastruktúra rendszerszerű rombolása is háborús bűncselekmény.

 

Mint mondta, a G7 csoport gazdaságilag erős országok közössége, de „értékközösség is, amely elkötelezett a liberális demokrácia, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok mellett”, ami azt is jelenti, hogy a fegyveres konfliktusok szabályainak megsértői a hetek „egységes és határozott fellépésére” számíthatnak.

Címlapon

mutasd mind