Az orosz katonáknak üzent Zelenszkij, feszültség van Putyin és tábornokai között, háborús bűncselekményeket követtek el az oroszok Ukrajnában

Összefoglalónk az orosz–ukrán háború 2022. szeptember 24-i eseményeiről.
Vass Imre

2022. szeptember 24. 21:24

Az orosz katonáknak üzent Zelenszkij, feszültség van Putyin
és tábornokai között, háborús bűncselekményeket követtek el az oroszok Ukrajnában

Zelenszkij az orosz hadseregnek: „vannak lehetőségek a túlélésre”

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy Telegram bejegyzésben azt üzente az orosz csapatoknak, miszerint „vannak lehetőségek a túlélésre”, s jobban tennék, ha ezek közül bármelyikkel élnének, mielőtt még túl késő lesz.

 

Elmondása szerint az ukrajnai háborúban 55 ezer orosz katona vesztette életét hat hónap alatt, valamint több tízezer ember sebesült meg, miközben Oroszország jóval alacsonyabbra becsüli ezeket a számokat – írta a Sky News.

 

Emellett Putyin részleges mozgósításra vonatkozó korábbi bejelentéséről azt mondta, miszerint az orosz államfő ezzel „őszintén beismerte”, hogy a hadserege, amelyet évtizedeken át készítettek fel egy idegen ország elfoglalására, nem bírta az ellenállást és egyszerűen összeomlott.

 

Putyin szigorít: akár 10 évre is börtönbe mehet a dezertáló orosz katona

Tovább fenyegetik azokat, akik nem szeretnének teljesen értelmetlenül meghalni Ukrajnában. Vlagyimir Putyin elnök szombaton aláírt egy olyan törvényt, melynek révén hosszú szabadságvesztéssel számolhatnak azok a katonák, akik dezertálnak vagy önkéntesen megadják magukat - írja a Moscow Times

 

Mindez három nappal azt követően történik, hogy az orosz elnök részleges katonai mozgósítást hirdetett az ukrajnai háború miatt. A törvényi változások első alkalommal vezetik be a „mozgósítás, hadiállapot és háborús időszak” fogalmát az orosz büntető törvénykönyvbe. Az új előírások értelmében az „önkéntes” megadás akár 15 év börtönnel is büntethető, ám az első alkalommal még mentesülhet a felelősségre vonás alól, „ha intézkedéseket tett a szabadulása érdekében, visszatért az egységéhez vagy a szolgálati helyére, és nem követett el más bűncselekményt a fogságban töltött idő alatt” - olvasható egy orosz állami oldalon megjelent dokumentumban. A mozgósítás vagy háborús időszak alatti dezertálásért akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható lesz, míg a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadásért akár három év börtönbüntetés is járhat. 

 

A törvényjavaslatot még júliusban terjesztette be valamennyi, a törvényhozásban képviselettel rendelkező párt, s a héten a parlament elfogadta. Emiatt nemzetközi megfigyelők már annak előjeleként tekintettek rá, hogy Putyin rövidesen bejelenti a részleges mozgósítást.

 

 

Nem tetszik az oroszkatonai vezetésnek, hogy Putyin közvetlenül beleavatkozik a stratégiai tervezésbe

A titkosszolgálat információi szerint Putyin nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost.

 

The New York Times az amerikai hírszerzési információkat ismerő források alapján készült cikkében azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök alapvetően beleavatkozik az ukrajnai háború stratégiai tervezésébe, például nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost.

 

Herszon és környéke az utóbbi hetekben folyamatos ukrán tüzérségi támadás áll, a Dnyeper folyó fölött átívelő hidak lényegében használhatatlanná váltak. Mivel Herszon városa a Dnyeper nyugati partján található, ezért itt

az orosz erők stratégiailag előnytelen helyzetben vannak.

 

A helyi orosz parancsnokok szerették volna feladni a várost, és a Dnyeper keleti partjára vonulni a felszerelés és az orosz katonák életének megvédése érdekében, de Putyin ezt nem engedte nekik. Mivel Herszon az egyetlen megyeközpont, amelyet az orosz erőknek február 24-e óta sikerült elfoglalniuk,

Putyin számára nagy politikai kudarc lenne ennek föladása, ezért nem hagyta, hogy parancsnokai föladják a várost.

 

Putyin egyre mélyebben belenyúl a háború stratégiai tervezésébe, és a harcmezőn lévő parancsnokoknak is azt mondta, hogy a stratégiai döntéseket ő hozza. Amerikai tisztviselők szerint az orosz elnök beleavatkozása a katonai ügyekbe feszültségeket okozott. Az, hogy Putyin elutasította az utánpótlási vonalaiktól részben elvágott csapatoknak a Herszonból való visszavonulását, a katonai morál csökkenéséhez is vezetett.

 

ENSZ: háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában

Az ENSZ nyomozói közölték, hogy háborús bűnök nyomaira bukkantak az ukrajnai konfliktusban, felsorolva a polgári területek orosz bombázását, számos kivégzést, kínzásokat és szörnyű szexuális erőszakot.

 

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több oknyomozó, tényfeltáró cikkel tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Az ENSZ vizsgálóbizottságának norvég elnöke, Erik Mose közölte, „az általunk összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követtek el... Megdöbbentő volt számunkra a kivégzések nagy száma azokon a területeken, amelyeket felkerestünk. A bizottság jelenleg 16 városban és településen vizsgálja az ilyen haláleseteket. Hiteles állításokat kaptunk még számos kivégzésről, amelyeket tovább dokumentálunk.”

 

A közelmúltban tömegsírokat fedeztek fel Izjum város közelében, miután felszabadították a térséget az ukrán ellentámadás során. Az exhumált holttesteken kínzás és kivégzés nyomai látszottak. Áprilisban hasonló tömegsírt találtak a Kijev melletti Bucsában, miután az ukrán erők kiűzték az orosz csapatokat a területről – írja az Euronews.

 

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által márciusban létrehozott bizottság nyomozói 27 helyszínen jártak, és több mint 150 áldozatot és szemtanút hallgattak ki.

 

 

Ukrajnai „népszavazások”: házról házra járnak az orosz katonák a szavazatokért

Van, ahol csak kedden lehet személyesen az urnákhoz fáradni, addig fegyveres katonáknak kell bediktálni a szavazatokat.

Felfegyverzett katonák kopogtatnak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, hogy személyesen rögzítsék a lakók szavazatait a „népszavazások” során, írja a BBC. A voksolás tétje, hogy a „felszabadított” területek hivatalosan is Oroszország részei legyenek a jövőben.

 

A lapnak egy nő elmondta, hogy a szavazatot szóban kell leadni, a választ pedig egy katona rögzíti a szavazólapon, ami nála is marad a Zaporizzsja megyei Enerhodarban.

 

Az orosz állami média szerint a házról házra járásra a „biztonság” miatt van szükség. A TASZSZ állami hírügynökség szerint szeptember 27-én lehet majd személyesen az urnákhoz fáradni, addig ezzel a módszerrel gyűjtik a voksokat.

 

Herszon déli részén ugyanakkor a főtéren állnak a katonák egy urnával, amibe be lehet dobni a szavazólapokat. Egy melitopoli nő arról számolt be, hogy két „közreműködő” érkezett a szülei lakásába két katona társaságában.

 

A két emberre ráadásul csak egyetlen szavazólap jutott, nem pedig fejenként egy. Amikor az anyukája megkérdezte, mi lesz, ha nemmel szavaznak, azt mondták neki, hogy „semmi”. Az idős emberek most attól tartanak, hogy az oroszok nem fogják békén hagyni őket.

 

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni, ha „népszavazás” eredményeként területeket csatolnának el Ukrajnától

Az Egyesült Államok „soha nem fogja elismerni Ukrajna területét másként, mint Ukrajna részeként” - mondta Joe Biden amerikai elnök az Ukrajnában folyó gépfegyverrel őrzött „népszavazásra”.

Szombaton is folytatódik a négy ukrán megyében tartott "népszavazás", Luhanszkban és Doneckban a február 21-én Oroszország által függetlenként elismert megyék Oroszországhoz csatlakozásáról, Herszonban és Zaporizzsjában az Ukrajnából való kiválásukról és Oroszországról csatlakozásukról „szavaznak”.

 

A szervezők egyelőre minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy még a látszatát is elkerüljék egy tisztességes és szabad népszavazásnak. Előre bejelentették, hogy mivel szavazóköröket az idő rövidsége miatt módjukban se volt kijelölni, a szavazóbiztosok maguk fogják felkeresni a választópolgárokat. A szavazóbizottságokat tevékenységükben katonák is segítik, vagyis jellemzően fegyveres kísérettel állítanak be kikérni a választópolgárok véleményét arról, hogy akarnak-e Oroszországhoz csatlakozni.

 

A nyugati vezetők elítélik az ún. népszavazásokat, szerintük ezek „hamis ürügyek” az ukrán szuverén területek Oroszországhoz csatolásának.