Az oroszok már nagytakarítanak Mariupolban

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. április 22-én este.
Garai Szakács László

2022. április 22. 21:39

Az oroszok már nagytakarítanak
Mariupolban

Mariupolban normalizálódott a helyzet az orosz katonai szóvivő szerint

A lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán – jelentette ki péntek este Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint Mariupolba humanitárius segély – élelmiszer, víz és alapvető cikkek – érkezik, a donyecki hatóságok pedig szervezik az utcák megtisztítását a törmeléktől és a roncsoktól. A szóvivő azt hangoztatta, hogy az Azov „ukrán náci különítmény” maradványait, amerikai és európai zsoldosokkal együtt, biztonságosan körülzárták a mariupoli Azovsztal acélműben. Beszámolója szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak. Elmondta, hogy a civilek távozásának módját hangosbemondók óránként ismertetik a létesítménynél, de az információt eljuttatták Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyetteshez is. Konasenkov szerint ha valóban vannak civilek a gyár területén, az azt bizonyítja, hogy az Azov tagjai és a zsoldosok nem védők, hanem terroristák.

 

A péntek esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő 26 ukrán katonai létesítményre mért csapást, precíziós föld–levegő rakétával pedig 13 létesítményt találtak el. Ez utóbbiak a szóvivő szerint egyebek között megsemmisítettek körülbelül egyszázadnyi „nacionalistát” és 27 páncélozott járművet is. A rakétaerők kilenc célpontot támadtak, a légvédelem pedig három drónt lőtt le.

 

Az ukrán erők a helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán több települést tűz alá vettek a Donyec-medencében. A TASZSZ hírügynökség a védelmi tárcára hivatkozva jelentette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Balaklijában ellenőrzése alá vonta az ukrán fegyveres erők több ezer tonnányi muníciókészletet tartalmazó, több száz hektáron elterülő lőszerraktárát.

 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy kedden Moszkvába várják António Guterrest, az ENSZ főtitkárát, akit Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is fogad majd. A világszervezet apparátusának első embere az orosz fővárosból Kijevbe utazik majd tovább.

 

Az orosz igazságügyi minisztérium péntek este közölte, hogy felvette Alekszej Venegyiktovot, az Eho Moszkvi rádió volt főszerkesztőjét, valamint Alekszandr Nyevzorov, Szergej Parkhomenko és Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki újságírót, továbbá Leonyid Volkov ellenzéki aktivistát a külföldi ügynökök listájára.

 

Scholz: a nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”

Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában a Németországot ért bírálatokra reagálva, miszerint nem tesz meg mindent Ukrajna támogatásában, a kancellár elmondta, hogy a német hadsereg az Ukrajnába küldött harci eszközök könnyű és gyors szállítására és használatára helyezte a hangsúlyt.

 

„A katonai felszereléseket hosszas kiképzés, további logisztika és a saját országaink katonáinak igénybevétele nélkül kell minél könnyebben és minél gyorsabban elszállítani”.

 

Ehhez pedig a leggyorsabb megoldás a korábbi szovjet hadseregtől hátramaradt fegyverek használata, amelyeket az ukránok jól ismernek – magyarázta Scholz, utalva arra, hogy ilyen fegyverzettel elsősorban a kelet-európai NATO-tagországok rendelkeznek. NATO-tagállamként nemcsak a szövetségen kívüli Ukrajna segítségére sietnek, de a többi, Oroszországgal határos NATO-tagországot is szövetségesként támogatják, közülük több államban jelen is vannak a német csapatok. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz. A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson - emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: "mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást".

 

„Nem gondolom, hogy indokolt lenne akár Németországnak, akár a NATO-nak beszállnia a háborúba”.

 

Szerinte sem ő, sem a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem pacifista, bár békepárti, de Németország világháborús múltját is figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát.

 

Olaf Scholz elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint pártjának álláspontja túlságosan kedvező Oroszországgal kapcsolatban. Leszögezte, hogy az SPD teljes egészében a transzatlanti szövetség és a nyugati együttműködés híve. Kijelentette, hogy a német szociáldemokrata párt politikája tette lehetővé a vasfüggöny lehullását, számos kelet- és közép-európai ország demokratizálódását és az Európai Unión belüli egységesedést. Az ukránok segítését célzó jelenlegi törekvését pedig ahhoz az érzéshez hasonlította, amelyet annak idején Helmut Schmidt kancellár írt le „a demokratikus mozgalmak tankokkal való eltiprásáról Csehszlovákiában, Magyarországon és Kelet-Németországban”.

 

A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, „hideg fejjel kell gondolkozni”, hiszen Németország „felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért”. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”.

 

Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb célja az Ukrajnában zajló háborúban, a kancellár azt mondta, hogy elsősorban tűzszünetre volna szükség, az orosz csapatok kivonására, valamint egy békemegállapodásra annak érdekében, hogy Ukrajna a későbbiekben is képes legyen megvédeni magát. Ukrajnát „felfegyverezzük, hogy garantáljuk a biztonságát. (...) Nem engedjük, hogy az a fajta diktált béke álljon fenn Ukrajnában, amelyet Putyin álmodott meg”.

 

Brüsszel az idei EU-költségvetés módosítását javasolja az ukrajnai menekültek támogatására

Az Európai Bizottság pénteki tájékoztatása szerint a brüsszeli végrehajtó testület arra terjesztett elő javaslatot, hogy az EU az idei költségvetésben szereplő kötelezettségvállalások összegét 99,8 millió euróval emelje meg. Ezzel párhuzamosan a költségvetés 176 millió euró összegű kifizetéssel növekszik.

 

A források folyósítása az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapján, valamint Határigazgatási és Vízumeszköz nevű alapján keresztül történik majd.

 

Az újraelosztási lehetőségeket is beszámítva az EU így összesen 400 millió eurót bocsát rendelkezésre a migrációkezelés és határigazgatás céljára. Ezek a források mindenekelőtt a leginkább érintett tagállamoknak segítenek majd abban, hogy fedezni tudják az Ukrajnából a február 24-én kezdett orosz háború miatt elmenekültek befogadásával és regisztrációjával kapcsolatos költségeket. Az Európai Bizottság költségvetés-módosítási javaslatát jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, valamint az uniós tagállamokat képviselő Tanácsnak is.

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépésre és az annak nyomán előállt helyzetre válaszul az EU az első naptól kezdve mozgósította költségvetését.

 

Nem nagyon tudják már tagadni az oroszok a háborús bűnöket

Több mint 2300 civil halottról számoltak be az ENSZ megfigyelői az ukrajnai háború kezdetétől április 20-áig és eddig 2900 sérültről tudnak. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy az orosz katonák háborús bűnöket követnek el Ukrajnában: lakott területeket, kórházakat, iskolákat és más civil létesítményeket bombáznak. Bucsában ötven civil halottat dokumentáltak az ENSZ részéről, és több száz további áldozatról kaptak jelentést Csernyihiv, Harkiv, valamint Szumi térségéből, ahonnan mostanra kivonultak az orosz csapatok.

 

Videó arról, hogy levettek egy Aligátort az ukránok

A felvétel még tegnapi: egy Ka-52-es Kamov helikopterpár egyik tagját szedték le az ukránok a másik el tudott menekülni.