Budapest után nálunk épült a legtöbb új lakás: minden nap három szegedi család költözhetett tavaly új otthonba

Budapesten a magas bázishoz képest 10 százalékkal kevesebb, ugyanakkor az egy évvel korábbi alacsony bázisnál a községekben 36, a megyei jogú városokban 22, a többi városban pedig 7,7 százalékkal több lakást adtak át.
Tizenkét megyében emelkedett, a fővároson kívül még hét megyében csökkent az átadott lakások száma – derül ki a KSH most kiadott, megyei adatokat összesítő kiadványából.
Az országos bővülés hátterében elsősorban néhány, nagyobb lakáspiaci súlyú megyénél – például Csongrád-Csanád – tapasztalt növekedés áll, ami elsősorban a nagyvárosok lakóparképítési lázával magyarázható.
Csongrád-Csanád vármegyében összesen 937 lakást vettek használatba az első kilenc hónapban, ami több évtizedes megyei csúcsnak számít.
A lakások nyolcvannégy százaléka, azaz 790 otthon Szegeden, a fennmaradó tizenhat százaléka fele-fele arányban a többi városban és községekben épült. A megyei szintű növekedést döntően a Szegeden bővülő lakásépítések okozták. Ennek következtében az épített lakások tízezer lakosra jutó száma jelentősen meghaladta az országos átlagot, így Csongrád-Csanád az egy évvel korábbi középmezőny helyett a megyék és a főváros alkotta rangsor második helyére lépett előre.
Az új lakások több mint felét lakóparki épületben, harminc százalékát családi házas formában, tizenhat százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át.
Az új lakások átlagos alapterülete jelentősen csökkent egy év alatt, tavaly átlagosan 91 négyzetméter volt, és csak egyharmaduk épült négy vagy annál több szobával.