Dante Alighieri megkerülhetetlen alakja a világirodalomnak, életművében az Isteni színjáték kiemelkedő helyet foglal el, s megjelenésétől egészen napjainkig számos társművészeti alkotás – festmény, rajz, zenemű, költemény – ihletője volt.

Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte.

A Dante 1321-ben ötvenhat éves korában hunyt el, halálának 700. évfordulója volt 2021-ben. Az emlékév azonban nem zárult le a naptári év befejeztével: többek között a szegedi Reök-palotában március végéig volt látható a Dante univerzuma című kiállítás. A tárlat olyan népszerű volt, hogy meg kellett hosszabbítani a nyitvatartási idejét.

Az esten Liszt Ferenc egyik szimfonikus költeménye és Tóth Péter oratóriumának szegedi ősbemutatója hangzik el.

Szereplők

• Francesca da Rimini (szoprán): Gyüdi Eszter
• Paolo Malatesta (tenor): Komáromi Márton
• Virgilio (bariton): Szélpál Szilveszter
• Dante (basszus): Altorjay Tamás,

valamint a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándor vezényletével.

Program

Liszt Ferenc: Ünnepi hangok – szimfonikus költemény

Liszt Ferenc Ünnepi hangok című szimfonikus költeménye az e műfajban alkotott hetedik darabja. 1853-ban komponálta, és 1854-ben mutatta be Weimarban. 

Az Ünnepi hangok különlegesnek számít Liszt szimfonikus költeményei sorában: könnyed hangulatú, derűs, mi több, játékos; nyoma sincs benne a drámai hangvételnek, a küzdelem ábrázolásának

Tóth Péter: Isteni pokol – oratórium

Tóth Péter az Isteni pokol című oratóriumát a Dante-emlékévben komponálta. A Baranyi Ferenc által írt irodalmi szöveg alapjául A pokol I., II. és V. éneke szolgált. 

A Vergilius és Dante dialógusok tartalma az első ének szövegének felelnek meg, a kórus fontos szerepet tölt be a III. ének által bemutatott pokol leírásában, míg Paolo és Francesca hűen visszaadja az V. énekben leírt szerelmi tragédiát.