Oké, kezdjük ezzel: a magasszintű felhők 7–13 kilométer magasak, jégkristályokból állnak. Három klasszikus ilyen felhőfajta van:

• pehelyfelhő,
• bárányfelhő,
• fátyolfelhő.

A pehelyfelhő széttagolt felhő fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken, azaz jellemzően Magyarországon is, 5–13 kilométeres magasságban képződik.

A bárányfelhő jellemzően fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amely különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesz fel.

A fátyolfelhő áttetsző, fehéres, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget.

Ezekből lesz délutánra egyre több az égen. És most, hogy kifelhőztük magunkat lássuk a többi lényeges meteorológiai jellemzőt is:

• öt fokról huszonkét fokig melegszik fel a levegő, tizenháromra hűl vissza,
• a szél egész hevesen fúj délnyugat, nyugat-délnyugat és nyugat felől.

A levegőminőség megjavult, a pollenek viszont teljesen elromlottak: a gyertyánt és a fenyőféléket leszámítva az összes többinek minimum közepes a koncentrációja a levegőben.

Napos, felhős, és meleg időnk van, lesz, ha ráérnek, akkor ne rohanjak egyből haza, szerdára egy kicsit már „elcsúnyulhatnak” a körülmények, sétáljanak egyet még ma Szegeden!