Egy olyan munkaközi bejárásra hívtak meg minket, ahol megnézhettük, hogyan épül – és itt átadom a szót Vitézy Dávidnak, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkárának – „Magyarország piacvezető vasúti kivitelező vállalata, a V-Híd beruházásában, a MÁV megbízásából, a magyar kormány finanszírozásában” a vasútvonal.

A V-Híd Mészáros Lőrinc cége. Ők építik 45 milliárd forintból ezt a tizenhárom kilométernyi vasútvonalat. Ez a pályaépítés Magyarország legdrágább ilyen jellegű beruházása. Volt, eredetileg is. Hiszen először csak 40 milliárd 896 millió forintba került volna (nekünk), ezt kellett kipótolni több mint négymilliárd forinttal.

De ebből a pénzből lassan tényleg elkészül minden:

• egyvágányú lesz,
• villamosítva lesz,
• 120 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd erre a vonatok.

A régi pályából gyakorlatilag ennyi van meg:

A vonal fontosságára is kitért az államtitkár, amikor arról beszélt, a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítése miatt is fontos ez a pálya. Azt már nem említette meg, hogy ennek a vonalnak már réges régen készen kellene lennie és már jó ideje erre kellene kerülnie a tehervonatoknak. Viszont elhangzott, ez a kerülőútvonal augusztus 1-jétől „aktivizálódhat”, azaz gyakorlatilag egy hónapja van arra a V-Hídnak, hogy elkészüljön a beruházással.

– Nemcsak azért építjük át a pályát, hogy néhány évig itt járjanak a tehervonatok, hanem azért is fontos, mert stratégiai jelentőségű ez a vasútvonal a személyszállítás szempontjából is. Ha összeadjuk Szeged és Szabadka lakosságát, akkor több mint negyedmillió ember vasúttal 30–40 percnyi távolságra él egymástól. Elemi érdekünk, hogy ezeket a nagyvárosokat összekapcsoljuk, és elérjük azt, hogy vasúton ingázzanak az emberek hetente többször is. Ehhez megbízható, kiszámítható, menetrendszerű személyszállításra van szükség, ezt teheti lehetővé ez a vasútvonal – mondta Vitézy Dávid.

A személyszállítás várhatóan jövőre indulhat el.

Azt már Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója mondta, hogy augusztus 1-je után hét pár tehervonat közlekedhet éjszaka erre, csökkentett 30–40 kilométer/órás sebességgel. Pafféri kijelentette azt is, hogy az eredetileg tervezettnél sokkal hosszabb, három kilométer hosszú zajvédő falat húznak fel a vasútvonal mentén.

És akkor Mészáros Lőrinc játékáról

Hasonló géplánc a 2010-es években érkezett Magyarországra, de ezeknek a gépláncoknak minden egyes munkával eltöltött percét jó előre, hosszú időre lefoglalják szerte Európában. Úgyhogy beruháztunk: Mészáros Lőrinc vett egyet. Ilyenből nemcsak Európában, az egész világon három van csak. Negyvenöt méter hosszú, több, mint kétszáz tonnás a főrésze, a terület miatt kétszáz méteresre van kibővítve. Az SMD–80/UVP–2002 vágányépítő és átépítő gépláncot nyolc dízelmotor hajtja. Egyik specialitása és előnye, hogy az időjárási körülményektől függetlenül megbízhatóan magas vonóerőt és előrehaladást biztosít a lánctalpas meghajtóegysége. Évi kétmillió euróból tartják karban.

Sőt, mivel annyi feladata van a V-Hídnak, a gyártóval a Plasser & Theurerrel közösen fejlesztenek és gyártatnak is egy új gépláncot, azaz hamarosan lehet egy akár Lőrinc és egy Andi nevű géplánca is a V-Hídnak.

Májusban már járt itt egyszer az SMD–80/UVP–2002, majd máshol dolgozott, most információink szerint a hónap közepéig dolgozik a vonalon, innen Lőkösházára megy majd át. A géplánc korábban már részt vett például a Budapest–Hatvan és a Debrecen–Balmazújváros vonalszakaszok felújításában is.