Frida és Gubanc madártávlatból mutatja be Budapestet: Trogmayer Éva és Egervölgyi Lilla sorozata Szegeden folytatódik

– Nagyon sokat dolgozunk, néha még én is meglepődöm, ha végiggondolom, mennyire jó nekünk. Négy éve, a Medvemese előtt még csak álmodoztunk, milyen jó lenne, ha ez is sikerülne, meg az is. Az elején csak kedves hobbinak, játéknak gondoltuk a meseírást és -rajzolást, amit a környezetünkben élő gyerekek élveztek, aztán egyszer csak kézzelfogható mesekönyv lett a Medvemeséből. Annyira jó ám csinálni, nagy boldogságot jelent! – mesélte az író, Trogmayer Éva. Már csak meg kell hozzá találni az időket az egyéb munka mellett. Merthogy Éva hivatásos szövegíró, blogokat és posztokat ír, az illusztrátor, Egervölgyi Lilla pedig tanít, és érettségiző osztálya van.
A Frida és Gubanc Budapesten a HVG Kiadó gyerekeknek szóló országjáró sorozatának első kötete. – Frida és Gubanc története úgy kezdődött, hogy azt a feladatot kaptuk, mutassuk meg a gyerekeknek Magyarországot és benne elsőként Budapestet. Kellett hozzá találni egy olyan nézőpontot, ami izgalmassá teszi az egészet. Innen jött az ötlet, hogy legyen madárperspektíva, amiből ritkán látjuk a városokat. Sokat jártuk a fővárosban, hogy megnézzük a megfelelő helyszíneket. A kiadó profilja adta magát, hogy ismeretterjesztő könyv készüljön, de Évivel kikerülhetetlen, hogy valami speciális szülessen, vagyis ne pusztán információközlés legyen. Így szőtte bele Évi a meseszálat, ami közelebb hozhatja a gyerekekhez a várost – mondta Lilla.

A főszereplők, Frida és Gubanc két madár. – A nevükről Szeged és Pest között a vonaton ötleteltünk, végül én döntöttem, mert mindenképpen valamilyen beszélő nevet szerettem volna. Így lett a veréb Gubanc, aki körül mindig kalamajka, gubanc van. Az Andrássy úti villából szökött kanári pedig a Frida nevet kapta. De a két jómadár a különbségek ellenére is jó barát lett. Egyik kalandjuk követi a másikat – árulta el Éva a címszereplőkről.
– Rengeteget könyvtáraztam, hogy érdekességeket találjak, ezeket tettük a szövegbuborékokba. Sokszor írtam is Lillának, hogy: te ezt tudtad? Szorosan együttműködtünk, máskor előbb elkészül a történet, amit megkap az illusztrátor, és megrajzol, most szimbiózisban alakultak ki a hátterek és a sztorik, nagyon izgalmas alkotói folyamat volt. A látképek elkészítéséhez pedig szárnyakat növesztettünk a Google Earth, ismeretterjesztő filmek és drónfelvételek segítségével – egészítette ki Éva. Ahogy a korábbi mesekönyvnél, Frida és Gubanc történeténél is Éva kislánya volt a készülő könyv első olvasója és legfőbb rajongója: jelzi, ha valamit nem ért, szól, és Éva javítja a történetet. A kislány is nagyon várta a közös munka gyümölcsét.

Aki figyelmesen megnézi a képeket, további rejtett utalásokat fedezhet fel: A Margit-szigeten az egyik figurának nyulas nyaklánca van, a lánchidas oroszlános kép hátterében egy Széchenyi-gőzhajó tűnik fel, az utolsó oldalon, a Nyugatinál a szőke hölgynek Eiffel-tornyos a pólója, és a Medvemesét tartja a kezében. A szőke hölgy pedig nem más, mint Éva, merthogy a szerzők magukat is beleillesztették a könyvükbe. A Normafánál Lilla fut, és feltűnik a lapokon a felelős szerkesztő, sőt még a kiadóigazgató is.
Mi lesz még?
Annyit máris elárulhatunk, hogy a szegedi alkotók hősei, Frida és Gubanc Budapesten a szegedi vonatra szállnak fel, vagyis a történetük várhatóan még az idén Szegeden folytatódik. A kalandok egyelőre még csak Éva és Lilla képzeletében formálódnak, mert előtte húsvétra egy másik közös gyerekkönyvük jelenik meg. És ha még nem lenne elég, Trogmayer Éva Szabadfi Szabolccsal közös Labi-sorozata is bővül: a Labi, az erdő pékje, illetve a Labi és a nagy találkozás után jön a péksütis könyv.