Grunwalsky Ferenc kapja idén a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját

Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr kapja idén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál életműdíját. Az eddig 73 filmet jegyző alkotónak az elismerést a fesztivál ünnepélyes díjkiosztóján, május 28-án, szombaton délután adják át a hatodik fesztiválnak helyet adó, patinás Belvárosi Moziban.
Rafai Gábor

2022. május 19. 12:15

Grunwalsky Ferenc kapja idén a
Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját

Az idén 79 éves alkotót a magyar film vizuális nyelvének egyik megújítójaként tartják számon. Generációjában az új technikák egyik legmerészebb felhasználója, így alkalmazta a hordozható videokamerát, amivel az 1970-es évek közepén Párizsban találkozott. 

 

Ragályi Elemér, Maár Gyula, Szomjas György kortársa, utóbbi filmjeinek állandó operatőre. 1970 és 1974 között a Balázs Béla Stúdió meghatározó alakja. Jancsó Miklós barátja és munkatársa, az 1999-ben induló Kapa–Pepe-filmek jó részének operatőre.
 

A hatvanas évek végén egyik aláírója volt az úgynevezett „szociológiai kiáltványnak”, amiben a látvány technikai rögzítése helyett az emberi drámát is érzékeltető, mélyebb igényű képi megfogalmazás mellett álltak ki. Grunwalsky kifejezésével élve a „valóság képi arcát” akarták megmutatni, kezdeményezésük abban a korban egyfajta társadalmi mozgalomnak számított.

 

Ő az a magyar operatőr, aki eddig a legtöbb alkalommal nyert a filmkritikusok évenkénti szavazásán.

 

Szomjas György rendezővel jegyzik egyebek között

  • a Könnyű testi sértés (1983),
  • a Falfúró (1985),
  • a Könnyű vér (1989),
  • a Roncsfilm (1992),
  • a Gengszterfilm (1999) és
  • A Nap utcai fiúk (2007) című filmeket, valamint
  • Keleti szél: A film című dokumentumfilmet (2010).

 

 

Nevéhez több sikeres rövidfilm és tévéjáték rendezése is fűződik. Ő volt az Örökbefogadás című film egyik forgatókönyvírója, az alkotásért 1975-ben Mészáros Márta a Berlini Filmfesztivál történetében első rendezőnőként kapta meg a fődíjat, az Arany Medvét. 

 

Az operatőr-rendező 2003 és 2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt, e tevékenysége mellett nem rendezhetett, csak operatőrként dolgozhatott. Korábban tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és részt vett a Magyar Filmszemlék megszervezésében. 

 

Színészként is láthattuk a Szevasz, Vera! (1967), az Idő van (1986) és a Tiszta lap (2002) című filmekben. 

 

Pintér Georg operatőr, Grunwalsky Ferenc operatőr, Jancsó Miklós rendező az Anyád! A szúnyogok című film forgatása szünetében a Citadellán, 1999-ben (MTI Fotó: Kovács Tamás)

 

Művészi munkásságát 1989-ben Balázs Béla-díjjal, 1997-ben érdemes művész címmel ismerték el. A Kossuth-díjat 2004-ben vehette át, mint 

 

„a filmszakma egyik legkreatívabb egyénisége, aki a magyar valóság különös területeit dolgozta fel, hosszú éveken át a magyar film vizuális nyelvének megújítójává vált; a videotechnika filmszerű alkalmazásának magyarországi úttörője, egyik kidolgozója”.

 

2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, ugyanebben az évben ítélték neki a magyar mozgókép mestere címet.

Vélemények

mutasd mind