Ingyen senki nem lehet ennyire hülye: Orbán és Szijjártó ragaszkodik a drága gázhoz – Besenyei Zsolt jegyzete
2022. október 25. 19:48
„Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit” – jelentette be Orbán múlt pénteken.
Szijjártó ezt kedden úgy konkretizálta, hogy Magyarország nem fog csatlakozni a közös földgázbeszerzési-platformhoz, és nem járul hozzá, hogy az EU nem önkéntességi alapon hozzon létre ilyet.
„Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, nem kérünk az sms-ekben történő vásárlásból” – közölte.
Szóval az Orbán-kormány nem kíván olcsón beszerezni földgázt, mert szerinte Magyarország érdekei azt kívánják, hogy
- továbbra is finanszírozzuk Putyin háborúját,
- valamint hogy a lehetségesnél jelentősen drágábban jussunk gázhoz.
Jobb későn, mint soha: az Európai Bizottság végre rájött, hogy mi okozta az inflációt, ami akár még recesszióba is taszíthatja az uniós gazdaságok jó részét. Alighanem jobb elemzőik vannak, mint az Orbán-kormánynak, mert képesek voltak fölismerni, hogy nem a „szankciók”: a földgáz árának emelkedése nem az adott árura nem is létező embargó következménye.
Az történt ugyanis, hogy Putyin június 14-én leállíttatta az Északi Áramlat 1-et, a vállalatok, lakossági szolgáltatók, még államok is kimentek a rotterdami árutőzsdére, és egymásra licitálva verték fel a gáz árát, nem látva, hogy mennyi kell a többieknek, félve attól, hogy őszre nem marad leköthető mennyiség.
Játékelméleti tragédia volt, a dollárárverés mintájára, bármekkora áron, de gáz kell. Ha a vevői oldalon ismerték volna a kereslet-kínálat volumenét, sokkal olcsóbban is meg lehetett volna úszni.
Az Európai Bizottság első ötlete halva született (az ársapka, amit Magyarországon kiválónak tart a Fidesz, Európában haszontalannak), a második terv azonban már képes kezelni a hiányos információkból következő licitversenyt. A közös beszerzés jelentősen mérsékelni tudja az árversenyt, hiszen az oligopol kínálat mellé (szinte) monopol kereslet társulhatna.
De Orbánék nem akarják az olcsó gázt. Külön vicces, hogy a vakcinaszerződések példájára hivatkozva.
Emlékezzünk csak, mi történt másfél-két évvel ezelőtt! Az Orbán-kormány akkor az Uniót, „Brüsszelt” vádolta azzal, hogy nem küld elég vakcinát. Ami egyrészt nem volt igaz, a kormány pontosan tudhatta, már 2020 novemberétől, hogy mikor mennyi oltószer érkezik. Amiből mégis kevés volt, arról pedig az Európai Bizottság nem tehetett: az AstraZeneca csak a felét küldte az ígért mennyiségnek, mert egydózisos oltást tervezett, de kiderült, hogy két adag kell.
A Pfizer, a legjobb vakcina, rácáfolva a gyártó amúgy kétes hírnevére, azonban nemcsak hatásos és biztonságos volt, hanem menetrendszerű (nem a MÁV-é, persze) pontossággal is érkezett.
Minden másik uniós ország be is érte vele: az egyik leghatásosabb vakcinával oltották végig az embereik zömét. Orbán Viktor azonban meg akarta nyerni az oltási versenyt, és orosz, valamint kínai anyagokat is szerzett, noha azok vagy nem voltak érdemben bevizsgálva (mint a Szputnyik V), vagy nem mutattak – legalábbis az mRNS-vakcinákhoz képest – jó eredményeket (mint a Sinopharm, nem is véletlen, hogy Kína azóta is kitart a zéró-Covid politika mellett).
A magyar különutasságnak meg is lett az eredménye. Miközben az immunizáció hatására 2021 tavaszán jelentősen kisebb járványhullámmal kellett szembenézzen az országok túlnyomó többsége, Magyarországon akkor volt a legnagyobb a baj: nálunk másfél éve több mint 20 ezer ember halt meg koronavírus-fertőzés következtében pár hónap alatt.
És ezt hatalmas sikerként éli meg a Fidesz. A nyugdíjkassza persze jól járt, ez kétségtelen...
A dolog másik része az ár. A nyugat-európai szélsőjobboldal most azzal vádolja von der Leyen bizottsági elnököt, hogy az sms-ben „lemutyizott” beszerzés eurómilliárdokba – egész pontosan 35-be – került az Uniónak. Mert a Pfizernek 15 eurót fizettünk dózisonként, míg például az AstraZeneca kevesebb mint kettőt kért egy adagért.
Erre hivatkoznak most Orbánék is, hogy tudniillik a közös beszerzés túl drága. Úgy tűnik, azt elfelejtették, hogy a különutasság még ennél is sokkal drágább. Míg ugyanis Nyugat-Európa sokallja a Pfizerért a 15 eurót, tavaly tavasszal Magyarország gond nélkül kifizetett dupla ennyit(!) Kínának a Sinopharmért.
Még egy NER-közeli puffercég is ötmilliárd forintos hasznot kaszált a feleannyiba kerülő Pfizernél sokkal kevésbé hatásos kínai vakcinán.
Az ügyészség válogathatott volna a jogcímekben, a hűtlen kezeléstől a színlelt szerződésen át a jogosulatlan haszonig, ha nem éppen az volna a dolga, hogy ne csináljon semmit.
De nem, Magyarország nem kér „az smsekben történő vásárlásból”, mert jó neki kétszer annyit fizetni a sokkal rosszabbért.
Most pont ugyanaz a helyzet látszik előállni a földgázpiacon, mint másfél-két éve az oltóanyagokén. Míg Nyugat-Európa a közös beszerzés miatt a tervek szerint olcsón, vagy legalábbis olcsóbban jut fűtőanyaghoz, Magyarország különutakon ennél jóval drágábban, akár duplaköltségen kaphat orosz gázt.
Ahogy mondani szokás, ingyen senki nem lehet ennyire hülye.
A magyar lakosság meg majd kifizeti a NER-cégek és az oroszok hasznát az inflációban, továbbá a december–március közötti többszázezres gázszámlában.
Mert kinek mit intézett a kormánya, ugye.
