Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol adminisztratív módon akadályozzák a szélenergia elterjedését: kormányrendeletben írják le, hogy csak olyan helyre lehet szélerőművet építeni, amelynek tizenkét kilométeres körzetén belül nem található település, azonban itthon nincs olyan terület, ami ennek a kritériumnak megfelelne. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a kinevezése előtt úgy nyilatkozott, amennyiben őt nevezik ki a lemondó Palkovics helyére, rendkívül nagy hangsúlyt fog fektetni a megújuló energiaforrások – beleértve a napelem, a biogáz, a biomassza, a geotermikus energia, illetve a szélenergia – telepítésére, hiszen hazánk energiakitettsége meghaladja a 75 százalékot és az orosz függésen csökkenteni kellene. Ugyanakkor hiába nyerte el Lantos a pozíciót, változás nem történt: nem terjesztette be a szélenergia építését akadályozó kormányrendeletről szóló módosítási javaslatot, ami szabad utat engedhetne a szélerőművek terjedése előtt.

Kanász-Nagy Máté szerint a zöld energia sokkal olcsóbb, biztonságosabb és tisztább, mint a fosszilis energiák, ennek ellenére orosz gáz- és kőolajfüggőségben élünk. Szerinte a szükségletek csökkentésével lehetne orvosolni a fennálló energia- és klímaválságot: mivel drágább a gáz, ezért az emberek kevesebbet fogyasztanak, de az ipar és a mezőgazdaság is redukálhatná a víz- és gázfogyasztását. Emellett szükség lenne egy megfelelő szigetelési programra is, hiszen a hazai ingatlanok csak húsz százaléka rendelkezik megfelelő szigeteléssel, miközben ennek aránya a környező országokban mindenhol jobb – Ausztriában például az ingatlanok nyolcvan százaléka szigetelt, nem az utcát fűtik, mint ahogy azt a magyar háztartások jelentős része teszi.

A magyar kormánynak sikerült ellehetetlenítenie a napelemes háztartásokat is, hiszen hiába van lakossági igény a napkollektorok telepítésére, ha a betáplálásra nincs lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a magyar rendszer nem képes eltárolni a napelemek által termelt energiát, kapacitásproblémával küzd. Az LMP társelnöke érdekes kérdést vetett fel, miszerint arra lenne az államnak pénze, hogy Azerbajdzsánból szélenergiával előállított áramot importáljon, amit egy Románián keresztül kiépített földalatti áramszállító csatornán keresztül juttat el Magyarországra, de arra már nincsen, hogy a saját rendszerét fejlessze. Az ellenzéki politikus szerint az Orbán-kormány zöldenergia-ellenességét egy ideológiabeli különbség – a háttérben az atomenergia, illetve Paks II. – adja, emellett szerinte nem hisznek abban, hogy a megújuló energia képes lenne ellátni az ország energiaszükségletét, miközben Dánia jó példa arra, hogy ez igenis kivitelezhető lehetne. Arról nem beszélve, hogy hazánk természeti adottságai teljesen alkalmasak lennének a megújuló energia termeléséhez.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!