Koncepciós pereket idéző ítélet után végezték ki az aradi tábornokokat – fejet hajtott Szeged a szabadságharc hősei előtt

A tények nem zavarták az osztrák bírákat, amikor meghozták halálos ítéleteiket a tizenhárom magyar főtiszt ellen. A legfőbb vádpontokban nem lehetett volna őket elmarasztalni, mert sem lázadók, sem felségárulók nem voltak – mondta Szajbély Mihály október 6-ai beszédében a kivégzett tábornokokra emlékezve.
Koncepciós pereket idéző ítélet után végezték ki az aradi tábornokokat – fejet hajtott Szeged a szabadságharc hősei előtt

A jogi alapok azonban finoman fogalmazva is ingatagok voltak – mondta el az október 6-ai gyásznapon ünnepi beszédében az egyetem irodalomprofesszora, a város díszpolgára csütörtökön 17 órakor az Aradi vértanúk terén rendezett ünnepségen.

 

Törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést V. Ferdinánd 1848 októberében, így az országgyűlés utasításait változatlanul követő főtisztek nem lehettek lázadók. De Szajbély Mihály szerint volt egy másik alapvető gond is az magyar főtisztek ellen hozott ítélettel. Nem lehettek felségárulók sem a kivégzettek. Az akkor frissen trónra lépett Ferenc József ugyanis nem volt legitim uralkodó, mert magyar királlyá koronázása csak a kiegyezés évében, 1867-ben történt meg.

 

Érdekes, és a köztudatban kevéssé élő párhuzamot villantott fel gondolatmenetében a szónok, amikor arról beszélt, hogy a magyarországi haderők főparancsnokává kinevezett Lamberg altábornagyot 1848. szeptember 28-án a Jellasics támadásától tartó, felbőszült nép Pesten a hajóhídon felkoncolta. Néhány nappal később, éppen egy évvel az aradi vérengzés előtt, 1848. október 6-án a bécsi nép lámpavasra húzta az alkotmányosságot semmibe vevő bécsi hadügyminisztert, Latour grófot.

 

 

Szajbély Mihály szerint bármennyire méltatlan halállal halt Lamberg és Latour, egy évvel később sokkal súlyosabb dolog történt. A két férfi halálát a felbőszült tömeg okozta, míg a táborokokat gondosan megtervezett és kivitelezett bírósági ítéletek után végezték ki. Hasonlóan az ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány Lajos grófhoz, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökéhez.

 

„Úgy is mondhatnám, a 20. századi koncepciós perek előfutárjai zajlottak le a szabadságharc bukását követő hetekben” – fogalmazott a szónok, amihez hozzátette, hogy mint a koncepciós perek esetében a bírák előre tudták, milyen ítéletet kell hozniuk. Ennek kapcsán idézte Haynaunak Karl Ernst főtörzsbíróhoz írt levelét, amiben arra utasította, hogy tekintsen el minden haszontalan és időrabló formaságtól a per és az ítélethozatal során. 

 

„Világos beszéd. Akinek hatalma van, az mindent megtehet. Ez történt akkor és ott. És azóta is nagyon sokszor” – állapította meg Szajbély Mihály.

 

 Sokféle náció tartoztak a magyar szabadságért küzdő főtisztek – Ludwig Aulich, Jovan Damjanić, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Karlo Knezić, Georg Lahner, Lázár Vilmos, Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Nagysándor József, Ernst von Pöltenberg, Josef Schweidel, Török Ignác, Vécsey Károly – mégis nevüket magyar keresztnévvel őrzi a nemzeti emlékezet.

 

 

 

Bécs a magyar szabadságharcot orosz segítséggel tudta elverni – emlékeztett az ünnepi szónok, és úgy folytatta: „Az oroszokkal való kokettálás aztán végig kísérte Ferenc József hosszú uralkodását.”

 

Nehéz volt politikai áthallások nélkül hallgatni a beszédnek azokat a megállapításait, amelyekben arról volt  szó, hogy amikor az első világháborúban a Monarchia hadserege a keleti fonton, Galíciában Lembergnél (a mai ukrajnai Lvivnél) szemben került az oroszokkal, akkor Ferenc József „talán rájött: hibázott, amikor a napi politikai érdekektől vezérelve, évtizedeken át pávatáncot járt az orosz cárral.”

 

„Az őrület könnyen valósággá válhat, hogy a legrémületesebbnél is lehet még rémületesebb” – jelentette ki Szajbély Mihály, aki szerint erre feltétlenül megtanított bennünket a múlt század. A most futó század éppen most ad erről leckét, amit még mindig nem tanultuk meg.

 

A mai gyásznapot az emlékezés és a számvetés napjának nevezte, ami alkalmat adhat arra, hogy „lassuljunk, megálljunk, gondolkodjunk” – hangzott el. A kivégzett tábornokok és a miniszterelnök emléke erre kötelez bennünket. 

 

„Áldott legyen az ő emlékük, míg él nemzet e hazán” – zárta beszédét Szajbély Mihály. 

 

A beszéd után Csizmadia Anna, Junior Príma-díjas népdal énekestől hangzott el egy siratóének, majd Bús Marcell, a Szegedi Egyetemi Színpad tagja szavalta el Ady Endre Október 6-a című versét.

 

 

Szeged város képviseletében Szajbély Mihály díszpolgár, Kovács Tamás alpolgármester és Martonosi Éva jegyző koszorúzta meg az emlékművet, ahol a Tömörkény Gimnázium diákjai helyeztek el mécseseket és virágokat.

 

Ezt követően koszorúztak a helyi pártok, fegyveres testületek és társadalmi szervezetek képviselői.

 

A délután öt órakor kezdődő Aradi vértanúk téri ünnepség előtt Tóth Károly önkormányzati képviselő az Osztróvszky utcában, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején tevékenykedő Osztróvszky József szegedi országgyűlési képviselő és kormánybiztos szobrát koszorúzta meg, amíg Hekáné Szondi Ildikó a Kiss Ernő utcában található, a névadó honvéd tábornok emléktáblánál helyezte el a megemlékezés virágait.