Latrinától a korszerű angol WC-ig: toalett-történet a Fekete házban

Először készítettek kiállítást a szegedi csatornázás, higiénia, és toalett történetéről a Fekete házban. A Kanális, kloáka, klozet című tárlat a budapesti Kiscelli Múzeum helyi adaptációja, amit a Móra Ferenc Múzeum munkatársai egészítettek ki kutatómunkával, és gyűjtőktől beszerzett tárgyakkal. Az illemhelyek, és fürdőszobák történetét a római kortól egészen a 20. századi trendekig viszi végig a kiállítás.
Vass Imre

2022. július 27. 17:45

Latrinától a korszerű angol WC-ig:
toalett-történet a Fekete házban

Árnyékszék, latrina, illemhely – szinte minden korszakban volt egy-egy elnevezése a toalettnek, és maga a kultúrája is változott az évszázadok során.  A Fekete ház szegedi adaptációjában a csatornázás, higiénia, és a WC-k történetét ismerteti.  A budapesti Kiscelli Múzeum kiállításából készített helyi toalett-történelmet alapul vevő adaptációt a Móra Ferenc Múzeum.

 

Kiderül a tárlaton az is, hogy a mobil wc-k elődje a 18. században Franciaországban, a Napkirály udvarában jelent meg. Egy jezsuita szónok prédikációi annyira lehengerlőek voltak, hogy a közönség nem akart kimenni a toalettre sem, nehogy lemaradjanak valamiről. A legenda szerint ezért a hölgyek szószos tálakat vittek magukkal és az előadás alatt ezt használták folyó ügyeik elintézésére.

 

Szatmári Csilla, a múzeum munkatársa elmondta, a kollégái számára is ismeretlen terület volt ez, és megpróbálták a budapesti kiállítást egy kicsit Szegedre alakítani. Ezért megkeresték a Szegedi Vízműveket és a közös munka eredménye a tárlat.

 

A kiállítás komoly szegedi anyag segítségével ismerteti a város csatornázásának, vízellátásának történetét. Szegeden a kezdetektől fogva a Tisza volt a fő vízvételi forrás: az élelmesebb lakosok belegázoltak taligáikkal a vízbe, telimerték edényeiket és szamárkordéra szerelt hordókból mérték a vizet a városban. Természetesen ez komoly higiéniai problémákat vont maga után, így egy idő után különböző módszerekkel próbálták átszűrni a folyóból nyert vizet.

 

 

Maga a csatornázás, és a vízhálózat kiépítése a nagyárvíz után kezdődik el, de a történész szerint ez nem a legkorszerűbb eszközökkel történt meg, ami érdekességnek számít, hiszen Szeged mindig is a fejlettebb városokhoz tartozott.

 

Tóth István történész, segédmúzeológus a kiállítás megnyitóján elmondta a nyilvános mosdók megjelenése más más időponthoz köthetők. Budapesten már az 1870-es években megjelentek, míg Szegeden 1907-ben nyitották meg az elsőt. Még Nagyváradon is előbb volt “zöld villamos”, mint Szegeden. 

 

A tárlaton a higiénia kapcsán megjelenik a kolera témaköre, különböző árnyékszékeket, ágytálakat, fürdőszoba-rekonstrukciókat is bemutatnak számos érdekes történet mellett. A 20. század második felének fürdőszoba trendjeit szemléltető termek pedig sokakat fognak majd nosztalgiázásra invitálni.

 

A kiállítás szerda délután tárta ki kapuit a Fekete házban. A tárlatot 2023. március 30-ig lehet megtekinteni.