Megint nem sikerült humanitárius folyosót nyitni Mariupolban: félnek az Azovsztalból megindulni a civilek

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 25-én este.
Garai Szakács László

2022. április 25. 23:00

Megint nem sikerült humanitárius
folyosót nyitni Mariupolban: félnek az Azovsztalból megindulni a
civilek

Korábban még tagadták is, most büszkélkednek vele: vasútállomásokat bombáztak szét az oroszok, összesen hatot, és nem ötöt

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő a nap folyamán 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult.

 

A beszámoló értelmében nagypontosságú föld–levegő rakéták 27 ukrán katonai létesítmény romboltak le, köztük a Jobboldali Szektor szélsőséges csoport Novogrodivkában lévő főhadiszállását; a légvédelem pedig négy drónt lőtt le.

 

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 570 drónt, 265 légvédelmi rakétarendszert, 2554 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1104 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2380 különleges katonai járművet veszített.

 

Az ICC is nyomoz a háborús bűnök után

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatala csatlakozik a közös uniós nyomozócsoporthoz, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust hétfőn. Az Eurojust közölte: Karim Khan, az ICC főügyésze és a három érintett ország főügyészei hétfőn megállapodást írtak alá arról, hogy az ICC ügyészi hivatala részt vesz a közös nyomozócsoport munkájában, ami egyértelmű üzenetet küld arról, hogy minden erőfeszítést megtesznek, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről, és bíróság elé állítsák a felelősöket.

 

Ukrajna 2018 óta egyike annak a 10 nem uniós tagállamnak, amelynek összekötő ügyésze dolgozik az Eurojustnál. Az uniós ügynökség operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással járul hozzá a közös nyomozócsoport munkájához. Az Eurojust emellett összehangolja az legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását végző valamennyi nemzeti nyomozó hatóság és ügyészség közötti együttműködést.

 

Az Európai Bizottság hétfőn terjesztett elő javaslatot az Eurojust megbízatásának megerősítésére, hogy az uniós ügynökség hatékonyabban részt vehessen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésében és megőrzésében az elszámoltathatóság érdekében. A brüsszeli testület szerint a katonai konfliktus miatt az uniós ügynökségnek jogi lehetőséget kell biztosítani a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására, valamint arra, hogy közvetlenül működjön együtt a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, köztük az a Nemzetközi Büntetőbírósággal is.

 

Karim Khan, az ICC főügyésze kora este közzétett közleményében aláhúzta, az ukrajnai helyzet közös fellépést igényel a bizonyítékok felderítésére és hatékony felhasználásukra. Kiemelte, részvétele révén az ICC jelentősen fogja javítani a független vizsgálatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtését és elérését, illetve felgyorsítja az eljárásokat és valós idejű együttműködést tesz lehetővé a nyomozócsoport partnerországaival.

 

– Hatékony partnerek kívánunk lenni a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos hazai eljárások lefolytatásában is, a komplementaritás elvének megfelelően. Ennek szellemében hivatalom minden olyan lehetőséget meg fog ragadni, amelyeken keresztül információkat és bizonyítékokat tud nyújtani az érintett tagállami hatóságoknak a nyomozások és büntetőeljárások támogatásához – tette hozzá az ICC főügyésze.

 

A CDU elnöke szerint Putyin nem áll meg, ha győz Ukrajnában

Friedrich Merz a Welt német hírtelevíziónak hétfőn azt mondta, hogy ha nem sikerül „leállítani Putyint”, akkor folytatja az agressziót, és „nem csak Ukrajna lesz veszélyben”. A legnagyobb német ellenzéki párt vezetője ismét sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel is Ukrajnát.

 

Újabb tömegsírt találtak Mariupol közelében

Ezúttal a várostól öt kilométernyire, Sztari Krim falu határában fedeztek fel a műholdképeken tömegsírt, ahova a háború kezdete óta folyamatosan bombázott város utcáin elhunyt polgárokat temethettek az oroszok. A sír körülbelül 200 méter hosszú.

 

Megint nem sikerült humanitárius folyosót nyitni az Azovsztalból

Azért hiúsult most meg a kísérlet, mert az ukránok azt mondták, hogy nem vonták be őket a létrehozásáról szóló megbeszélésekbe. A tűzszünetet Oroszország egyoldalúan jelentette be. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kijelentette, mindent megtesz a folyosó megnyitása érdekében, de Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége a civileknek, és nem bíznak az orosz ígéretekben.

 

Együtt adhatják NATO-tagsági kérelmüket a svédek és a finnek

Sauli Niinistö finn elnök május 16–22. között esedékes stockholmi látogatása alatt fogják bejelenteni a két ország tagfelvételi kérelmét. Svédország a napóleoni háborúk óta semleges, Finnország csak a második világháborút követően vált határozottan azzá, köszönhetően a Szovjetunió „meggyőző erejének”.