A somoskőujfalui virágágyásról még Hadházy Ákos úgy vélekedett, hogy az emlékhely mellvéddel, és a bronzból készített Nagy-Magyarország térképpel sem kerülhetett húszmillió forintba, úgy saccolt a politikus a Szabad Európa videójában, hogy arra legfeljebb ötmillió forintot költhettek tokkal-vonóval. Hadházy Ákos újabb korrupció túrájáról már korábban beszámoltunk, most csak röviden térünk vissza a nógrádi falu virágágyására.

Ugyan Nógrád vármegyében, Bátonyterenyén sokkal nagyobb értékű beruházásnak találta a politikus hűlt helyét, de a virágágyásra elköltött, vagy másra költött közpénznek külön bája van. A somoskőujfalui emlékhelyre a Nemzeti Művelődési Intézettől kapott húszmillió forintot a falu, de szemmel láthatóan ebből a pénzből, legalábbis Hadházy becslése szerint, jó, ha ötmillió forintot költöttek el erre. Egy kéttucatnyi kőből kirakott mellvéden, egy bronz Nagy-Magyarország látható, a mellvéd mögött pedig egy Nagy-Magyarországot formázó virágágyást alakítottak ki, tizenötmilliót pedig valakik, valami másra. A pénzt nem uniós pályázaton nyerte a falu, de attól még az adófizetők állták.

Az emlékhelyre húszmillió forintot adományozó Nemzeti Művelődési Intézet is közpénzzel kitömött, Lezsák Sándor felügyelete alá tartozik, az ő alapítványa az alapító. Így lényegében duplán égetik a közpénzünket: egyszer a népfőiskolai mozgalomra, és intézményeikre, valamint a Hungarikum Ligetben több tízmilliárdos komplexumra, második körben pedig az ott kimaradt filléreket osztják tovább, például a szóban forgó virágágyásra, ahol szintén eltűnik a pénz egy része. 

A közpénz első körös felhasználása is önkényes, közcélnak tüntetik fel, de valójában a kormánypárt ideológiájának, szellemiségének a vidéki elhintésébe fektetnek állami forrásokat. Több településen, leváltva a korábbi művházakat, építenek újakat, például, Kondoroson egymilliárd forintból húzták fel a Nemzeti Művelődési Intézet megyei „tagozatának” épületét. Hasonló infrastruktúrát több településen is teremtettek, ahol pedig már a kubatúra adott, ott ezeket töltik meg a nekik tetsző programokkal, kvázi újra indítva a népfőiskolai mozgalmat. De ez csak a vidéki szellemi élet elrablása, ezzel, és ezen túl a közpénzünket is saját célokra fordítják.

A Nemzeti Művelődési Intézet központja Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben van, ezen a négyhektáros területen 2015 óta több tízmilliárd forint közpénzt költöttek el, van itt welness hoteltől kezdve, borászati bemutatóházon keresztül, minigolf és teqball pálya, természetesen fürdőzni is lehet. A beruházások jelentős részét Szeged volt polgármester jelöltjének, Nemesi Pálnak a cége építette fel, rendre ő volt a befutó a beruházásokra kiírt közbeszerzéseken. Ez önmagában is egy szegedi szál, de van még ennél erősebb kötődés is.

A Hungarikum Liget és a Nemzeti Művelődési Intézet alapítói a Lezsák család alapítványai, de a valódi tulajdonos mára, egy több évtizeddel ezelőtti hiteltarozás miatt a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Még 2000-ben szorult meg Lezsák Sándor alapítványa, amikor becsődölt a Postabank, ugyanis tetemes, 170 milliós tartozása volt a bank felé. A bukott bank ügyeit a Reorg Rt vette át, ők árverésre bocsátották a lakiteleki alapítványi ingatlanokat. Akkor jött megmentőként a Szeged-Csanádi Egyházmegye, akkor még Gyulay Endre püspökkel az élen. Az egyház megvásárolta az ingatlanokat, majd megállapodtak abban, hogy húsz évre még az Alapítvány kezelésében marad az ingatlan. Ez a határidő járt le 2020-ban. Lényegében a lakiteleki Hungarikum Liget, amelybe állami közpénz tízmilliárdok folytak, és tetemes összegek folynak oda jelenleg is, a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdona. Innen osztódik tovább a közpénz kisebb projektekre, amikből a helyi potentátok is tudnak még csipegetni. Így a somoskőujfalui virágágyásba, igaz kacskaringós úton, de Szegedet is megjárt forintok is belekerülhettek.