Egy még neveltetése elején álló kisgyerek viselkedik úgy, ahogyan a kormány a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), ami mentálisan és pszichésen sem éppen hízelgő látlelet. Nem haladja meg egy óvodás konfliktustűrő képességét, ha valaki úgy viselkedik, mint az ellentmondást nem tűrő kisgyerek a játszótéri homokozóban. Ha ellentmondanak neki, akkor szó nélkül lerombolja a közösen épített homokvárat, és dúlva-fúlva magára hagyja a többieket.

Ha nagyon képszerűek szeretnénk lenni, leginkább így lehetne ábrázolni, hogyan fogadta a kormány a MOK-nak az ügyeleti rendszert elutasító állásfoglalását és az ehhez kapcsolódó nyomásgyakorlását. Egy szakmai érdekvédelmi szervezet esetében nem kellene meglepődni azon, hogy érdekeket véd, amit hatásosan nyomásgyakorlással képes elérni. A MOK és a kormány mostani vitája kapcsán néhány tényt szükséges rögzíteni. A háziorvosok most is ellátják az ügyeleti rendszerrel kapcsolatos feladataikat. Szerintük ennek átalakítása vagy szükségtelen, vagy azt nem azon a módon kellene megtenni, ahogyan a kormány javasolja.

Tanulva abból, hogy az egymást váltó Orbán-kormányok kizárólag az erőből értenek, a MOK arra kérte tagjait, hogy a nyomásgyakorlás hatásossága érdekében a háziorvosok helyezzék letétbe a feladatellátási szerződésüket, az orvostársadalom többi része pedig mondja fel az önként vállalt többletmunkára vonatkozó szerződését. Mindebből világos, hogy semmi nem igaz abból, hogy a MOK kilátásba helyezett lépéseitől az emberek gyógyuláshoz való alkotmányos alapjoga sérülne, mert – muszáj elismételni – a háziorvosokra épülő ügyeleti rendszer most is működik országszerte. Kérdés, hogy a kormány miért tartja alapfeladatának, hogy dezinformációkkal bombázza a társadalmat, és hazug, valótlan képet alakítson ki az egészségügynek erről a szeletéről.

Elgondolkodtató az is, miért alakították ki magukról azt a képet (több ez, mint kép: maga a valóság!) a 2010 óta hivatalba lépő kormányok, hogy kizárólag az erőből értenek. Okos szó, érvelés, mérlegelés, belátás, elfogadás, kompromisszumok – miért idegenek ezek a kifejezések és magatartásmódok az Orbán Viktor vezette és fazonírozta kormányoktól? Miközben éppen a miniszterelnök az, aki mindig szerénységre inti és kéri párttársait, de mintha belőle feltűnően hiányozna ez a tulajdonság.

A kormány ebben az ügyben tanúsított magatartása pontos látlelete, milyen országban élünk. Ha a MOK saját gerincét eltörve nem hajlik meg a kormány ostoba akarata előtt, akkor napokon belül a parlament elé kerül az orvosi kamarát érintő törvénymódosítási javaslat, ami Kanka Andor vármegyei MOK-elnök szép szavai szerint „egy hobbiszervezet szintjére süllyeszti le” a szakmai szervezetet. Nem lehet másnak, mint a megsemmisítés szándékának látni, hogy eltörölték az orvosok kötelező kamarai tagságát, elveszik tőlük az etikai ügyek vizsgálatát és a továbbképzések minősítésének jogát. Nagyon demagóg volna, ha megkérdezném: miért nem a Parragh László vezette kereskedelmi és iparkamara kötelező tagsági viszonyát akarja megszüntetni a kormány?

A MOK-kal most történtek rávilágítanak még valamire: semmit sem érnek a kormány vállalásai és fogadkozásai. Az Európai Bizottsággal nemrégiben tárgyalva a magyar kormány – hogy hozzáférhessen a Helyreállítási Alap eurómilliárdjaihoz – ígéretet tett, hogy a bevezetni tervezett jogszabályok esetében kilencvennapos társadalmi konzultációt tart, figyel az érdekegyeztetésre, és ezek kapcsán hatásvizsgálatot tart.