Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A brit távozás után tizenegy hónappal lejárt az átmeneti időszak is, amelyet a Brexit feltételeiről szóló megállapodás biztosított az átállásra.

Az átmeneti időszak után, 2020. december 31-én Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így attól az időponttól megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is. A Brexit harmadik évfordulójára az UnHerd Britain politikai és véleményportál és a Focaldata kutatóintézet közös felmérést végzett mind a 632 nagy-britanniai parlamenti választókerületben arról, hogy a lakók, hogy vélekednek most a kilépésről.

A tízezer felnőtt britnek feltett kérdés úgy hangzott: egyetértenek-e azzal, hogy Nagy-Britannia hibát követett el, amikor kilépett az Európai Unióból.

Az UnHerd által ismertetett adatok alapján a 632 brit választókörzetből mindössze három volt olyan, ahol a többség nem értett egyet ezzel a megállapítással. Mindhárom választókerület a kelet-angliai Lincolnshire megyében van, ahol a 2016-os népszavazáson különösen magas volt a kilépésre szavazók aránya. Az UnHerd/Focaldata-felmérés ugyanakkor megmutatta azt is, hogy sok helyen gyakorlatilag teljesen átfordult a Brexit iránti közhangulat a népszavazás óta.

A kelet-londoni Barking városrészben, ahol hatvan százalékos többség voksolt 2016-ban a kilépésre, most a választásra jogosultak ötvennégy százaléka értett egyet azzal, hogy hiba volt Nagy-Britannia kilépése az EU-ból. Ez megfelel az országos átlagnak: Nagy-Britannia egészében a megkérdezettek ötvennégy százaléka ért egyet azzal, hogy hiba volt kilépni az Európai Unióból, és a megkérdezettek mindössze huszonnyolc százaléka mondta azt, hogy nem tartja hibás lépésnek a távozást az EU-ból.

(MTI)