Nem a háború, hanem az ész nélküli osztogatás miatt van szükség a megszorításokra

1000 milliárd forintot szórtak szét a választások előtt Orbánék. Ezt a magyar költségvetés jól láthatóan nem bírta, ezért kellett csökkenteni a rezsicsökkentést és újabb különadókat kivetni. A kormányzati kommunikáció szerint ezeket a pluszterheket nem a választás előtti osztogatás, hanem a háború és a következményei miatt kellett bevezetni. Ezzel a hazugsággal akarják másra kenni, hogy gyakorlatilag egyetlen választási ígéretüket sem teljesítették, átverték a szavazóikat.
Kékes Viktória

2023. január 16. 10:55

Nem a háború, hanem az ész nélküli osztogatás miatt van szükség a megszorításokra

2021 nyarán, amikor Magyarország még éppen csak próbált lábra állni a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből, amikor Orbán Viktor azt mondta:

 

„Ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ugyan választás lesz, de ha választási költségvetést csinálunk, akkor nem lesz újraindítás”.

 

Ehhez képest a választások előtt, 2022 elején a gyerek(ek)et nevelő szülők visszakapták a 2021-ben befizetett jövedelmadójukat, a nyugdíjasok pedig a teljes 13. havi nyugdíjnak örülhettek. 

 

Ez a két intézkedés csaknem 1000 milliárd forintba került. 

 

Ennek ellenére Gulyás Gergely az idei év első kormányinfóján azzal dicsekedett, hogy

 

„A választás évében ugyanúgy, ahogy 2014-ben és 2018-ban is, 2022-ben is sikerült csökkenteni a költségvetés hiányát, méghozzá jelentősen, 6,8 százalékról, 4,9 százalékra. Ez jól mutatja azt is, hogy a jobboldali kormány nem választási költségvetéseket fogad el”.

 

Márpedig – mutat rá a Piac és Profit – a valóság és a KSH grafikonja egészen mást mutat. Méghozzá – a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaival ellentétben – a lehető legklasszikusabb választási költségvetést. 

(forrás: KSH/Piac és profit)

Amint a fenti ábrából látszik, a 2022. április 3-i választás előtt az egekbe szökött a reálkereset, hogy aztán a 2021-es szint alá süllyedjen. 

 

Azaz mégse előre megyünk, hanem hátra.

 

A lap kiemeli, hogy a „kiváló költségvetési hiányt pedig úgy sikerült elérni, hogy egyetlen választási ígéret (lásd rezsökkentés és adócsökkentés – a szerk.) sem teljesült”. 

 

Hasonlóan vélekedik a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is. Molnár László az RTL Híradónak azt mondta, a költségvetési hiányt csak a választások után hozott intézkedésekkel tudta csökkenteni a kormány:

 

„Akár a rezsicsökkentés csökkentését, akár azokat a rendkívüli adókat nézzük, amelyekkel jelentős összegeket vont el a kormány például a biztosítóktól vagy a gyógyszergyártóktól, jól mutatják, hogy ezt a túlköltekezést nem bírta a magyar költségvetés”. 

 

A kormányzati kommunikáció szerint ezeket a pluszterheket nem a választás előtti osztogatás, hanem a háború és a következményei miatt kellett bevezetni. Amint az a fentiekből is látszik, ez (is) hazugság. 

 

Választási költségvetésnek azt hívják, amikor a választás évében nagymértékű pénzkiáramlás történik a költségvetésből a legfontosabb szavazórétegeknek, lásd gyereket nevelők és nyugdíjasok.