Nem hagyják abba az oroszok a rakétatámadásokat, az ukránok egy-egy sikeres drónakcióval tudnak visszavágni

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. június 22-én, este.
Garai Szakács László

2022. június 22. 22:07

Nem hagyják abba az oroszok a
rakétatámadásokat, az ukránok egy-egy sikeres drónakcióval
tudnak visszavágni

Ukrajna teljes olajfinomító ipara működésképtelenné vált a célzott orosz rakétatámadások miatt

Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője szerint ezek a célzott támadások a háború első napjaiban már elkezdődtek. „Ukrajnában az olajfinomítás teljesen leállt a tömeges, ismétlődő támadások miatt. Nehéz biztosítani az ukrán olajtermékek logisztikáját is, ezért van belőlük hiány a belső piacon”.

 

Vitrenko megnevezte azokat a feltételeket, amelyek mellett a Naftohaz bekapcsolódik az ukrajnai üzemanyaggal kapcsolatos problémák megoldásába. „Amikor teljes körű irányítást kapunk a benzinkúthálózat fölött is, ha megoldódik a logisztikai probléma, és sikerül erőforrásokat szereznünk egy nemzeti olajtermék-tartalék létrehozásához, akkor a Naftohaz bekapcsolódhat az üzemanyag-piaci problémák megoldásába, és stabilitást, átláthatóságot és tisztességes árakat biztosíthat ezen a piaci területen”.

 

Készen akarnak állni az év végére az uniós csatlakozáshoz

Olha Sztefanyisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: az ukrán kormányzat azzal számol, hogy az év végéig teljesíti az ország az Európai Bizottságnak az EU-tagjelölti státus megadására vonatkozó ajánlásait. Az Európai Bizottság június 17-én azzal a feltétellel javasolta a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, hogy még további reformokat hajt végre.

 

– Várakozásaink szerint az év végére mindezen lépések megvalósítása lehetséges lesz. Úgy gondolom, hogy ezek többségét még gyorsabban is meg tudjuk valósítani. Ez bizonyos jogszabályokra és a technikai feladatok végrehajtására vonatkozik – mondta Sztefanyisina. Emlékeztetett arra, hogy az év végén az Európai Bizottság jelentést készít, amelyben értékeli, hogy Ukrajna mennyire hatékonyan birkózott meg az ajánlások végrehajtásával.

 

– Ez a mi érdekünk is, mert akkor már a tárgyalások megkezdéséről akarunk beszélni – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: Ukrajna „senki kedvéért sem adja fel EU-tagjelölti státusát”.

 

Újra fokozódnak az orosz légicsapások

Az ukrán vezérkar a harcokról szóló délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők a Donyec-medencében több irányban is fokozták légicsapásaikat az ukrán katonák állásai ellen. Főként Bahmut és Szeverodoneck irányában hajtottak végre légi támadásokat, utóbbi városban változatlanul harcok folynak a teljes ellenőrzésért. A Donyecktől északra fekvő Novobahmutyivka településnél viszont az ukrán erők verték vissza az orosz csapatok támadását, és visszavonulásra kényszerítették őket.

 

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát a régió fölött.

 

Luhanszkban két települést is körülzártak az oroszok

Teljesen bekerítette a Zolotében és Hirszkében lévő ukrán erőket a „Luhanszki Népköztársaságban” a helyi „népi milícia” és az orosz hadsereg.

 

Andrej Marocsko, a milícia alezredese a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt is mondta, hogy hamarosan körülzárják a liszicsanszki-szeverodonecki csoportosulást is. Szerda délután Ramzan Kadirov csecsen vezető azt ígérte, hogy hamarosan elhangzik majd a bejelentés Liszicsanszk bevételéről és megtisztításáról.

 

Ivan Filipponyenko, a luhanszki milíca szóvivője a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy Liszicsanszk teljes körülzárásáról még korai beszélni, de Zolote, Hirszke és Liszicsanszk közé sikerült éket verni, így több, egymástól elszigetelt ellenállási góc jött létre. Állítása szerint „operatív bekerítésbe” került Luhanszkban katonák kisebb csoportjai kapcsolatba léptek az orosz hadsereggel, hogy a megadásról tárgyaljanak, de, mint mondták, a záró alakulatok nyilvánosan kivégzik azokat, akiket rajtakapnak, hogy fegyverletételre készülnek.

 

Moszkvában tanulmányozzák az angol jegyzéket

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkvában tanulmányozzák azt az „arrogáns” jegyzéket, amelyet London küldött a „Donyecki Népköztársaságban” halálra ítélt brit zsoldosokkal kapcsolatban. Mint mondta, válasz egyelőre nincs.

 

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok hamarosan elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat, miután a moszkvai amerikai nagykövetség címe a környék hivatalos átnevezése miatt a Donyecki Népköztársaság terére változott.

 

Az orosz ellenőrzés alá került Herszon megyében szerdán robbantásos merényletet kíséreltek meg Jurij Turulev, Csornobajivka település katonai és polgári közigazgatásának vezetője ellen. A tisztségviselő a mozgásban lévő gépkocsija közelében felrobbant akna repeszeitől könnyebben megsebesült. Az incidensnek más sérültje nem volt.

 

Herszon megye hatóságai közölték, hogy a történtek után meg fogják erősíteni a tisztségviselők személyi védelmét.

 

Ukrán drón okozott tüzet a legnagyobb dél-oroszországi olajfinomítóban

A Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfinomítójában a tüzet mintegy másfél órás munkával eloltották. A hőcserélőben mintegy 50 négyzetméteren felcsapott lángoknak nem volt áldozatuk. A gyárat a keletkezett kár felméréséhez le kellett állítani. A TASZSZ értesülése szerint a finomítót két drón közelítette meg, az egyikük a létesítménynek vágódott, a másik elrepült.

 

Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója, akit az Interfax hírügynökség idézett, ezzel szemben azt mondta, hogy a második drón valószínűleg nekiütközött a gyár villámhárítójának és a létesítmény területére zuhant. A helyszínen vizsgálat indult.

 

A RIA Novosztyi hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai Worldview-1 kereskedelmi műhold három nappal a dróntámadás előtt felvételeket készített a finomítóról. A novosahtyinszki Rosztov megye egyetlen olajfinomítója, amely fűtőolaj, hajó- és dízelüzemanyag, valamint benzin előállítására szakosodott. A létesítmény tíz kilométerre található a csak Moszkva által elismert „Luhanszki Népköztársaság” által ellenőrzött ukrán határtól.

 

Scholz: Elképzelhetetlen a partneri kapcsolat Oroszországgal a belátható jövőben

A német kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival – EU-csúccsal, EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával – kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

 

A területi épsége és szuverenitása megőrzéséért harcoló Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását folytatni kell, méghozzá addig, amíg csak Ukrajna ezt igényli – tette hozzá, kiemelve, hogy Németország minden területen jelentős segítséget nyújt, így például éppen a napokban adták át az ukrán hadseregnek az Oroszország elleni védekezésre szánt kontingens első darabjait a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackból.

 

Olaf Scholz hangoztatta: a brüsszeli EU-csúcson el kell érni, hogy a közösség egységesen támogassa az tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, ebben az ügyben „huszonhét igenre” van szükség.

 

A világ legfejlettebb ipari országait összefogó G7-csoport vezetőinek találkozóján is kiemelt ügy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és a háború utáni újjáépítés is, amely egy egész emberöltőre szóló feladat lesz, és a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés mintájára egy Marshall-terv szükséges hozzá.

 

A NATO-csúccsal összefüggésben kiemelte, hogy a német hadsereg fejlesztését szolgáló programok nemcsak Németország, hanem valamennyi európai NATO-tagállam védelmét szolgálják. Kifejtette, hogy országa hajlandó vállalni az eddiginél jóval nagyobb szabású katonai szerepet, így jelentősen kiterjesztik a német jelenlétet a Balti-tenger térségében. A NATO keleti térségében fekvő tagállamok számíthatnak Németországra, amely „a szövetség területének minden egyes négyzetméterét védelmezi”.

 

Arról is szólt, hogy a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal. Egy ilyen kapcsolat az orosz államfő, Vlagyimir „Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben”.

 

A tanácskozások sorozata a tervek szerint csütörtökön kezdődik az EU-Nyugat-Balkán csúccsal, amelyet az EU-s tagországok állam, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülése követ.

 

A G7-csúcs vasárnap, június 26-án kezdődik és keddig tart. Az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az EU-t összefogó csoport csúcstalálkozóját a soros elnöki tisztséget betöltő német kormány egy bajorországi alpesi kastélyszállóban, a Schloss Elmauban rendezi meg.

A sort a NATO vezetőinek június 29-én, szerdán kezdődő kétnapos madridi tanácskozása zárja.