Nem lennénk Mark Zuckerberg helyében: kitiltották Oroszországból

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 21-én este.
Garai Szakács László

2022. április 21. 21:34

Nem lennénk Mark Zuckerberg helyében:
kitiltották Oroszországból

Washington: még 800 millió dollárnyi katonai segély megy Ukrajnának

Joe Biden a Fehér Házban elmondott beszédében jelentette be az újabb katonai szállítmányt. Az elnök szerint a segélyt „közvetlenül a szabadság frontvonalába” küldik.

 

„Putyin arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, (...) a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved. Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy (...) segítettünk visszaverni az orosz agressziót Ukrajnában”.

 

Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon közlése szerint a mostani segítség várhatóan többek között

  • 72 nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet,
  • 144 ezer tüzérségi töltényt, és
  • több, mint 121 Phoenix Ghost nevű taktikai drónt

tartalmaz majd.

 

Egy magasrangú amerikai védelmi tisztségviselő a héten arról számolt be az újságíróknak: mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amikkel képesek lesznek akár 30 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni. Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is „nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot”.

 

Az amerikai kormány több milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. Elsősorban légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, kézi lőfegyvereket, töltényeket és egyéb felszereléseket vásároltak a Biden-kormány által biztosított pénzből, amelynek célja az ukrán katonai erők modernizálása volt. Az elnök azt is bejelentette, hogy az összes orosz kötődésű hajót kitiltják az Egyesült Államok kikötőiből. „Ez azt jelenti, hogy egyetlen orosz lobogó alatt közlekedő, vagy orosz tulajdonban lévő, vagy általa üzemeltetett hajó sem dokkolhat az Egyesült Államok egyik kikötőjében sem, és nem érheti el partjainkat”.

 

Az elnök megerősítette az amerikai pénzügyminisztérium korábbi bejelentését, miszerint az Egyesült Államok további 500 millió dolláros közvetlen gazdasági segítséget nyújt az ukrán kormánynak az állami fizetések, nyugdíjak és egyéb, az ország működésének fenntartásához szükséges költségek finanszírozására. Ezzel 1 milliárd dollárra nő annak a gazdasági támogatásnak az összege, amelyet az Egyesült Államok a háború kezdete óta nyújtott Kijevnek.

 

Biden azt is mondta, hogy a Kongresszus által a múlt hónapban – katonai és humanitárius segítségnyújtásra – jóváhagyott 13,6 milliárd dolláros keret már majdnem kimerült, ezért a jövő héten a költségvetés kiegészítését fogja kérni a törvényhozástól, hogy továbbra is, megszakítás nélkül tudjanak fegyvereket küldeni. Az elnök nem részletezte, mekkora további támogatást kérne, és hozzátette, hogy konzultál a védelmi tisztségviselőkkel az ügyben.

 

Az elnök amerikai idő szerint csütörtök reggel találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.

 

Kamala Harrist és Mark Zuckerberget is kitiltotta Oroszország

Válaszul az Egyesült Államok által bevezetett szankciókra, Oroszországban beutazási tiltólistára került huszonkilenc amerikai felsővezető, üzletember, szakértő, újságírók, köztük Mark Zuckerberg a Facebook és anyavállalata, a Meta társalapítója és Kamala Harris amerikai alelnök. A döntésről csütörtökön számolt be az orosz külügyminisztérium. A közlemény rámutatott, hogy a lépés válaszintézkedés arra, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata orosz állampolgárok egyre szélesebb körére terjeszti ki szankcióit. Az orosz válaszintézkedések egyébként, az amerikai büntetőintézkedésekhez hasonlóan, kiterjednek több magasrangú hivatalnok házastársára is. Biden elnök, Antony Blinken külügy- és Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, valamint mások ellen Oroszország már március 15-én szankciókat vezetett be.

 

Moszkva ezenkívül hatvanegy kanadai állampolgárral szemben is szankciókat vezetett be. Oroszország figyelmeztette az ukrán fegyveres erők és nemzeti zászlóaljak „kanadai kurátorait” a felelősségre azokért a háborús bűnökért amelyeket a támogatottjaik követtek el.

 

Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában

A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dîncu román védelmi miniszternek. A találkozón az orosz–ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a partneri Ukrajna támogatására. Dîncu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai–román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amit március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében). A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett. Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort. Vasile Dîncu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.

 

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében. Ivan Bartoš szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.

 

„A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését”.

 

A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021–2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek. Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény.

 

Ivan Bartoš szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

 

120 ezer civil lehet még Mariupolban

Miután az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy csapataik ellenőrzésük alá vették Mariupolt, Volodimir Zelenszkij közölte, hogy bár az oroszok tényleg megszállták a kikötőváros nagy részét, de az ukrán egységek néhol még tartják magukat. Ukrajna elnöke szerint 120 ezer civilnek nem engedik, hogy elhagyják az ostromlott várost. Vadim Bojcsenko polgármester arról beszélt csütörtökön közel 200 ember várt azokra az evakuáló buszokra, amik végül nem érkeztek meg.