Terrortámadásra készül Oroszország egy vízierőműnél

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízierőművet és hamis zászlós műveletben terrorcselekményre készülnek. Ezt az államfő csütörtökön az EU állam-, illetve kormányfői tömörítő Európai Tanács brüsszeli ülésére bejelentkezve mondott beszédében mondta az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

– Oroszország szándékosan megteremti a terepet egy nagyszabású katasztrófához Dél-Ukrajnában. Információink vannak arról, hogy orosz terroristák aláaknázták a kahovkai vízierőmű gátját és blokkjait. Ez az egyik legnagyobb energetikai létesítmény. Ennek a vízierőműnek a gátja körülbelül 18 millió köbméter vizet tart vissza. Ha az orosz terroristák felrobbantják ezt a gátat, akkor több mint nyolcvan település, köztük Herszon kerül az árvíz zónájába. Több százezer embert érinthet – figyelmeztetett Zelenszkij. Hozzátette, hogy ezen felül Dél-Ukrajna jelentős részének vízellátása állhat le. A terrortámadás következtében hűtővíz nélkül maradhat a zaporizzsjai atomerőmű. Teljesen leállhat a Krím vízellátására kiépített csatorna működése is.

– Általánosságban elmondható, hogy ennek az egyetlen orosz terrortámadásnak pusztító környezeti, humanitárius következményei olyan mértékűek lehetnek, hogy azt történelmi katasztrófának fogják nevezni – jelentette ki. Zelenszkij szerint Oroszország már mindent előkészített a terrortámadás végrehajtásához. „Az ukrán munkásokat kidobták a kahovkai vizierőműből, ott csak orosz állampolgárok vannak. Teljesen ők irányítják az állomást”. Sürgette, hogy küldjenek nemzetközi megfigyelő missziót a kahovkai erőműbe, küldjék vissza az ukrán személyzetet, és biztosítsák a generátorok és a gát azonnali és szakszerű aknamentesítését.

„Oroszország ezt azért teszi, hogy újabb műveletet szervezzen hamis zászló alatt, terrortámadást hajtson végre, amiért Ukrajnát teszi majd felelőssé”.

Az APEC támogatja Ukrajnát és a háború okozta élelmiszer- és energiaválság leküzdését

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland csütörtökön bejelentette: továbbra is támogatják Ukrajnát az orosz katonai megszállással szembeni küzdelmében, és megkettőzik az ukrajnai háború okozta élelmiszerhiány, energiaválság és inflációs sokk elleni erőfeszítéseiket. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete a tagországok pénzügyminisztereinek kétnapos bangkoki találkozóját követően kiadott közös nyilatkozatában követelte, hogy Oroszország feltétel nélkül vonja ki valamennyi katonáját Ukrajna területéről.

– Megerősítjük erőfeszítéseinket az élelmiszerválság leküzdésére a nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési partnereinkkel együttműködésben. Ehhez kapcsolódóan támogatjuk az érintett nemzetgazdaságokat és megvédjük a kiszolgáltatott társadalmakat az élelmiszerárak növekedése okozta sokkhatásoktól, és támogatjuk az élelmiszerekre és műtrágyára vonatkozó exportkorlátozások feloldását – fogalmaztak az APEC tagországok pénzügyminiszterei.

– Aggodalmunknak adunk hangot az energiahordozók piacain tapasztalható szélsőséges ingadozások miatt, támogatjuk a térségbeli energiaforrásokhoz való hatékonyabb hozzáférést, és a térség energiabiztonsága előmozdításának szükségességét – zárult az APEC közös nyilatkozata.

A Krími hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel

– Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom – jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön. A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé.

Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat. „Sok hatalmi vertikum létezik. Ez egy nagy rendszer” fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez viszont most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.

A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott arra, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.

Nő a veszélye egy Fehéroroszország felőli újabb offenzívának

Az ukrán vezérkar úgy véli, hogy egyre nagyobb a veszélye egy második orosz offenzívának Fehéroroszország területéről Ukrajna ellen, a támadás iránya azonban a fehérorosz–ukrán határ nyugat részére módosulhat – mondta Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke.

– Növekszik annak a veszélye, hogy az orosz fegyveres erők újraindítják az offenzívát az északi fronton. Ezúttal a partnerországokból Ukrajnába szállított fegyverek és katonai felszerelések fő logisztikai artériáinak elvágása érdekében az offenzíva irányát a fehérorosz–ukrán határ nyugati részére változtathatják – fejtette ki a katonai vezető. Hromov szavai szerint előkészületek látszanak orosz légi erők és más egységek Fehéroroszországba telepítésére. Ezenkívül Fehéroroszország területén titkos mozgósítás is zajlik. Fehéroroszország továbbra is biztosítja a területét orosz ballisztikus rakéták és drónok kilövéséhez. Kijelentette, hogy a fehérorosz repülőtereken MiG-31-es repülőgépek tartózkodnak, amelyek Kinzsal típusú rakétákkal felszerelhetők.

A vezérkar képviselője elmondta, Ukrajna folyamatosan figyelemmel kíséri a fehéroroszországi helyzetet, és intézkedéseket tesz a határok északi irányú megbízható lefedésére.

Scholz: Putyin a felperzselt föld taktikájával sem győz

A német kancellár az európai uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács délután kezdődő találkozójára kidolgozott német álláspontot a szövetségi parlamentben ismertető beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin hiába támad polgári célpontokat Ukrajnában, „bomba- és rakétaterrorja” csak tovább erősíti az ukránok és partnereik elszántságát.

A polgári célpontokra záporozó rakéták és önmegsemmisítő drónok Vlagyimir Putyin kétségbeesésének jelei, éppen úgy, mint a hazájában elrendelt mozgósítás. Az orosz elnök az ilyen akciókkal a megfélemlítésünkre és megosztásunkra törekszik, és a gyengeségünkre spekulál, de téved, mert nem vagyunk gyengék – jelentette ki Olaf Scholz.

Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja – közölte, hozzátéve, hogy Németországban építik ki az uniós kiképző misszió egyik központját. Ukrajna pénzügyi támogatásáról elmondta: jó hír, hogy az orosz támadás ellen védekező ország nemzetközi partnereinek támogatása révén az év végéig biztosított az ukrán államháztartás finanszírozása.