Orbán: az orosz–ukrán háború helyi lenne, de az uniós szankciók miatt globális válság lett belőle

A miniszterelnök a parlamenti beszédében csak a szankciókat hibáztatta, Vlagyimir Putyint nem, és úgy beszélt, mintha Oroszország fenyegette volna meg a NATO-t, hogy térjen vissza az 1997-es határai mögé, ami szerint Magyarország sem lehetne NATO-tag.
Cservenák Zoltán

2022. szeptember 26. 14:21

Orbán: az orosz–ukrán háború helyi lenne, de az uniós szankciók miatt globális válság lett belőle

A kormányfő az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján elmondott napirend előtti felszólalásában a Magyarország keleti szomszédságában zajló háborúról azt mondta, lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, „azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben” – fogalmazott.

 

Orbán szerint elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az Európai Unió, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt.

 

„Most 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt a sokszorosára emelkedő energiaárak. Az energiaárak növekedése minden országban emelik az inflációt. Ezeket a durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki. Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárakért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek” 

 

– fogalmazott Orbán Viktor, aki arról beszélt, hogy a háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik, és hogy a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti.

 

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

 

A kormányfő azt mondta: az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

 

Úgy értékelt, a nyugat a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. „Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk”.

 

Orbán szerint a globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. (MTI)

 

Orbán: a kormány „erős tempót diktál” majd

Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és bár a szankciók súlyos károkat okoznak, van esély arra, hogy a kormány ebből a válságból is megerősödve hozza ki az országot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

 

A kormányfő napirend előtti felszólalásában azt mondta: a kormány „erős tempót diktál” majd a következő hónapokban.

 

Jelezte: a kormány a következő két év válságkezelési időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait, folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a fejlesztésalapú gazdaság kiépítését, az egyetemfejlesztési programot, a haderő fejlesztését és a nemzetegyesítő programot. 

 

Azt ígérte: a családtámogatást tovább szélesítik, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

 

A vállalkozóknak 200 milliárd forintos programot hirdettek a termelő- és energiaintenzív vállalkozásoknak, emellett gyármentő program és ha kell, munkahelyvédelmi program is lesz. A miniszterelnök kiemelte: jelenleg 9400 milliárd forint értékű beruházás zajlik Magyarországon, ezeket végigviszik, de nem indítanak újabbakat.

 

Innentől csak munkahelyteremtő magánberuházásokat támogatnak. 

 

Orbán Viktor megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét.

 

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)