Rég volt ilyen mozgalmas júliusunk, de azt nem mondhatjuk, hogy egy kicsit is jól esett ez a mozgalmasság. Ha végignézzük az elmúlt hetek közéleti eseményeit, csupa bosszantó, lehangoló, elszomorító eseményen vagyunk túl, és nem igazán látjuk, hol a vége.

A katát kinyírták, a rezsiárak az egekbe szöknek, hacsak nem tanulunk meg spórolni azon, amin már nincs is mit spórolni. Vagy persze gondoskodhatunk arról, hogy keressünk többet, megmondta a miniszterelnök. Teljesen egyértelmű, hogy a kormány hazudott tavasszal a kampányban, mégsem volt az elmúlt hetekben egyetlen tisztességes méretű tüntetés az országban, bár nem is tudjuk, van-e bármi értelme a békés demonstrációknak. Az erőszakot viszont nem pártoljuk, aki Molotov-koktéllal akarja megoldani a problémákat, az tévúton jár. Na, de akkor mi a megoldás?!

És akkor ott vannak még azok a nyavalyás vármegyék meg főispánok is, amik már tényleg csak arra jók, hogy még jobban felhúzzuk magunkat! De ha még ez nem lenne elég, Orbán Tusványoson elnyom egy olyan „tiszta náci” beszédet, hogy a fülünk kettéáll, és 2022 kellős közepén a magyar közélet attól hangos, hogy kevertfajúzik a miniszterelnök. Erre aztán lemond a Hegedűs Zsuzsa, elkezd levelezni a Főnökkel, az a bizonyítványt magyarázza Bécsben, merthogy ő néha félreérthetően fogalmaz, amire mégsem mond le a Hegedűs Zsuzsa. Vagy mégis.

Mivan?! Hát kinek van ehhez agya és idegrendszere? 

Nekünk egyre kevésbé, úgyhogy a Szeged Podcast friss adásában igyekszünk kibeszélni mindent, ami az elmúlt hetekben az agyunkra ment.

Hallgassa, aki úgy érzi!