Orosz–ukrán háború: Ukrajna nyerte az Eurovíziót, Zelenszkij Mariupolban rendezné a következőt, egyre többen térnek haza a menekültek közül, az oroszok egy hónapja nem foglaltak el új területeket

Összefoglaló a háború elmúlt 24 órájáról.
Kovács M. Norbert

2022. május 15. 22:40

Orosz–ukrán háború: Ukrajna nyerte az Eurovíziót, Zelenszkij Mariupolban rendezné a következőt, egyre többen térnek haza a menekültek közül, az oroszok egy hónapja nem foglaltak el új területeket

Szijjártó Péter: A háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg!

 

A magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

 

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a háború kitörése semmilyen módon nem a magyar emberek hibája, tehát amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága.

 

A tárcavezető szerint, 

 

ha most elfogadnának egy olajembargóról szóló javaslatot, akkor lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat.

 

Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármifajta megállapodás - emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene.

 

Szijjártó Péter közölte, 

 

egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra.

 

Az első ilyen, hogy a magyarországi kőolaj-finomítót technológiailag teljesen át kellene alakítani 500-550 millió euróból, másrészt további 200 millió eurós költséggel növelni kellene a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását – mondta a miniszter.

 

Kiemelte, 

 

ha nem Oroszországból származó kőolajat vásárolna Magyarország, akkor 55-60 százalékkal emelkednének a magyarországi üzemanyagárak, ennek kiküszöbölésére pedig olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, ami 15-18 milliárd euróba kerülne és szakértők szerint 5 év alatt lenne kivitelezhető.

 

Szijjártó Péter felidézte azt is, az Európai Unió tagjai pár hónapja Párizsban úgy állapodtak meg az egyoldalú oroszországi energiafüggés feloldásáról, hogy ezen folyamat közben figyelembe veszik minden tagország speciális helyzetét.

 

A miniszter emlékeztetett, 

 

a magyar kőolajellátás 65 százaléka származik Oroszországból, egy olajembargó ezért „egy magyar gazdaságra ledobott atombombaként éreztetné a hatását”.

 

Szijjártó Péter elmondta, a következő időszakban biztosan lesznek komoly kihívások a globális energiaellátásban, a magyar külpolitikának ezért az egyik legfontosabb feladata lesz a magyar energiaellátás biztonságának garantálása.

 

ORFK: Több mint 12 ezren érkeztek szombaton Ukrajnából

 

Magyarországra szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5852 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6605-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap.

 

A beléptetettek közül a rendőrség 353 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes, és ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséhez.

 

Az ukrajnai háború elől szombaton 132 ember, köztük 74 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte vasárnap, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, és támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

 

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – közölte a BRFK.

 

Kormányhivatal: 446 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

 

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 446 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 67 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala vasárnap.

 

A közel 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

 

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

 

Az orosz tüzérség és a rakétaerők 140 célpontra mértek csapást az orosz katonai szóvivő szerint

 

Az orosz szárazföldi erők rakétaerői és tüzérségi egységei az éjszaka folyamán mintegy 140 ukrán célpontra mértek csapást – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hivatalos vasárnap délelőtti hadijelentést ismertetve.

 

Konasenkov szerint a csapások megsemmisítettek hat harcálláspontot, 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 13 tüzérségi üteg tüzelőállásait, mintegy 150 „nacionalistát” és 26 katonai eszközt. A tábornok hozzátette, hogy az orosz harcászati légierő gépei 32 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, valamint megsemmisítettek két Sz-300-as légvédelmi rendszert és egy radarállomást a Szumi megyében lévő Spilevka közelében.

 

A szóvivő által ismertetett jelentés értelmében az orosz légierő nagypontosságú föld-levegő rakétái az éjszaka folyamán két irányítási pontot, 11 erődítményt és négy rakéta- és tüzérségi raktárt találtak el. A légvédelem 15 ukrán drónt, egy Tochka-U harcászati rakétát és 11, Szmercs rakétasorozatvetőből kilőtt lőszert fogott el.

 

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők az orosz szóhasználatban „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta 165 repülőgépet, 125 helikoptert, 879 drónt, 306 légvédelmi rakétarendszert, 3098 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 381 rakétasorozatvetőt, 1525 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2934 speciális katonai járművet veszítettek.

 

Vjacseszlav Gladkov, az orosz Belgorod megye kormányzója közölte, hogy Ukrajna felől lövések érték Szereda falut és egy civil repesztől sebesült meg. Az ügyben Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke vizsgálatot rendelt el.

 

A luhanszki „népi milícia” a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy az ukrán katonák a hátrahagyott Rubizsne városban aláaknázták a Zarja vegyiüzemet, de a szakadárok elektronikai hadviselési egységeinek sikerült blokkolniuk a jelet, amely a robbanást kiváltotta volna. A tájékoztatás szerint a vállalat raktárjában mintegy 49 tonna robbanóanyag – TNT és ammónium-nitrát – volt, aminek detonációja 

 

„nemcsak hatalmas pusztítást, hanem globális, ember okozta katasztrófát is okozhatott volna”. 

 

A milícia szerint a tűzszerészek hatástalanították a robbanószerkezeteket és az üzem már nem jelent veszélyt.

 

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat esti tájékoztatóján ismét azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy a szociális infrastruktúra létesítményeit fedezékként, a civileket pedig élő pajzsként használják fel. A tábornok szerint Mikolajivban a 7., 15. és 35. számú iskolában és környékén, Kramatorszkban pedig az 5., 6. és 9. számú iskolában alakítottak ki az ukrán fegyveres alakulatok lőállásokat, a pincékben pedig erőszakkal tartják fogva a közeli házak lakóit. Mint mondta, a donyecki régióban lévő New Yorkban (korábbi nevén: Novhorodszkében) az ukrán erők erődítményt építettek ki, valamint nehézfegyvereket és lőszerraktárakat helyeztek el a Petrovszka Gora lakónegyedben és a 16. számú iskolában, de a civileket nem evakuálták onnan.

 

A luhanszki régióban lévő Szeverodonyeck vegyi berendezéseket gyártó üzemének területén, sűrűn lakott lakóövezetek közvetlen közelében, tüzérségi fegyvereket és rakéta-sorozatvetőket állítottak fel Mizincev szerint.

 

Börtönlázadás szításával vádolta meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) vasárnap a TASZSZ-nak nyilatkozva Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye helyettes vezetője. Sztremouszov szerint a „provokáció” során az őrök az SZBU felbujtására kiengedték az őrizeteseket celláikból, de a lázadásnak az orosz katonai rendőrség elejét vette. Az incidens során egy őrizetes, aki szökni próbált, életét vesztette, és a személyzet fele is szétszéledt.

 

A tisztségviselő szerint a büntetés-végrehajtási személyzet Herszonban jelenleg még mindig Kijev ellenőrzése alatt áll, amit a helyi új hatalom felül akar vizsgálni. Azt mondta, hogy a herszoni fogdában sokan vannak olyanok, akiket még nem ítéltek el az általuk elkövetett bűncselekményekért, mert a régióban a bíróságok még nem működnek.

 

Szijjártó: A NATO-álláspont egybeesik a magyar nemzeti érdekkel

 

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.

 

A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért „kifejezetten jó hír”, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja.

 

A NATO-ban mindenki tudja, hogy Magyarország a béke pártján áll és szomszédos országként speciális helyzetben van 

 

– mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy 

 

a józan ész hangja szerencsére elég erős a szövetségben.

 

Kiemelte, hogy 

 

a NATO védelmi szövetség, „nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket”.

 

Hozzátette: az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért.  

 

A helyzet rendkívül törékeny, és fokozott óvatosságra van szükség, ezért természetesen értjük és tiszteletben tartjuk, hogy jó pár tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezek a szállítások ne NATO-keretben valósuljanak meg.

 

A tagok egyet is értenek abban, hogy a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba. Magyarország is azért döntött úgy, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedi át területén a közvetlenül Ukrajnába tartó szállítmányokat, mert ezzel biztostani lehet, hogy az ország ne sodródjék bele a háborúba – fejtette ki a miniszter.

 

Mint mondta, 

 

a tanácskozáson elhangzott az is, hogy az eszkaláció és a bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények elkerülése érdekében fenn kell tartani a stratégiai kommunikációt Oroszországgal. 

 

Magyarország ezt teljes mértékben támogatja, és üdvözli, hogy a héten közvetlenül egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz védelmi miniszter.

 

Szijjártó Péter a válság humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban elmondta: a tanácskozáson ismertette, hogy megközelítette a 700 ezret az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek száma. 

 

természetesen beengedünk mindenkit, aki a háború elől menekül, és el is látjuk őket.

 

– mondta a miniszter.

 

Hozzátette: a háborús helyzet dinamikája alapján nem csökken az érkezők száma, de 

 

Magyarország készen áll segíteni mindenkinek, akinek a háború miatt menekülnie kell.  

 

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson érintőlegesen az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amikkel kapcsolatban kiemelte, hogy 

 

értelmetlen olyan szankciókat hozni, amik jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amivel szemben kivetnénk.

 

Hangsúlyozta: 

 

Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy mivel nem a magyar emberek tehetnek ennek a háborúnak a kitöréséről, ezért nem is várhatja el senki, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát.

 

A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a nyitott kapuk politikáját, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett érzékenységekre is.  

 

Szijjártó Péter a NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli biztonsági kihívásokról, a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni.  

 

Kifejtette: 

 

a terrorszervezetek igyekeznek kihasználni, hogy Európa figyelme az ukrajnai háborúra irányul, és mivel Oroszország és Ukrajna is a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozik, a konfliktusuk miatt csökkenő kivitel súlyos élelmezési gondokat okozhat eleve kevéssé stabil térségekben. Ez pedig a szélsőségek és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, aminek hatására újabb migrációs hullámok indulhatnak el

 

– mondta a miniszter.

 

Brit katonai hírszerzés: Az orosz haderő egy hónapja nem tud új területeket elfoglalni

 

A brit katonai hírszerzés vasárnap közzétett értesülései szerint a donyecki térségben indított orosz offenzíva lendülete kifulladt és a hadművelet üteme jelentősen elmarad a tervezettől.

 

A londoni védelmi minisztérium beszámolója szerint a hírszerzési adatok arra vallanak, hogy a kisebb kezdeti előrenyomulások ellenére Oroszország az utóbbi egy hónapban nem tudott jelentős kiterjedésű területeket elfoglalni, mindeközben folyamatosan nagyarányú a lemorzsolódás.

 

A jelentés azt valószínűsíti, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai invázió februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.

 

A brit védelmi tárca által ismertetett hírszerzési helyzetértékelés szerint csaknem bizonyos, hogy a kitűzött célokhoz képest elszenvedett hadszíntéri késedelmeket kritikus fontosságú hadműveleti elemek, köztük hídépítő berendezések, hírszerzési kapacitások, felderítő drónok elvesztése is súlyosbítja.

 

Az orosz hadsereg a konfliktus eddigi szakaszában folyamatosan szűkében volt a hídépítő berendezéseknek, és ez lassítja a hadműveleteket, illetve szűkíti az orosz alakulatok támadó műveleteinek mozgásterét

 

– áll a brit katonai hírszerzés vasárnapi jelentésében.

 

A helyzetértékelés szerint az orosz drónoknak létfontosságú szerepük van a hadszíntéri helyzetismeretben és a tűzvezetésben, de sérülékenyeknek bizonyultak az ukrán légvédelemmel szemben.

 

Az orosz haderőt egyre inkább korlátozza a támogató kapacitások leépülése, a folyamatosan alacsony morál és a romló hadszíntéri hatékonyság.

 

E képességek között számos olyan van, amelyet nem lehet rövid idő alatt helyettesíteni vagy újra létrehozni, és ebben a környezetben valószínűtlen, hogy Oroszország a következő harminc napban drámai mértékben gyorsítani tudná ukrajnai előrenyomulását - áll a brit védelmi minisztérium által vasárnap ismertetett katonai hírszerzési elemzésben.

 

Zelenszkij az Ukrajna által visszafoglalni tervezett Mariupolban rendezné meg az Eurovíziós Dalfesztivált

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon üdvözölte, hogy országa képviselője nyerte meg előző nap az Eurovíziós dalfesztivált, és kijelentette: 

 

Kijev mindent megtesz azért, hogy a következő dalverseny résztvevőit és vendégeit az „ukrán ellenőrzés alatti”  Mariupolban fogadhassák.

 

A Donyeck megyei város jelenleg orosz ellenőrzés alatt van. A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárosban lévő Azovsztal acélgyár területét tartják még ellenőrzésük alatt az ukrán katonák, de az orosz erők körbezárták és folyamatosan, hetek óta próbálják bevenni a területet.

 

Az idén az észak-olaszországi Torinóban megrendezett Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét az ukrán Kalush Orchestra együttes nyerte Stefanija című dalával, így jövőre ismét - immár harmadjára - Ukrajna rendezheti meg a versenyt.

 

„Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát. Jövőre Ukrajna ad otthont az Eurovíziónak. Története során harmadszor, és azt hiszem, nem ez lesz az utolsó alkalom. Mindent megteszünk azért, hogy egyszer az Eurovízió résztvevőit és vendégeit az ukrán Mariupol lássa vendégül. A szabad, békés, újjáépített (Mariupol)”

 

– hangoztatta Zelenszkij a Facebook-bejegyzésében. Hozzáfűzte, hogy gratulál az együttesnek a győzelemhez és kifejezte meggyőződését, hogy 

 

Ukrajna hamarosan a harcmezőkön is győzelmet arat az ellenség fölött.

 

Ukrán híradások kiemelték, hogy a Kalush Orchestra dalának előadása végén az együttes vezetője, Oleh Pszjuk a színpadon felszólította Európát, „segítsen megmenteni Mariupolt és az Azovsztalt”.

 

Ukrán határőrség: Az Ukrajnába hazatérők száma több napja meghaladja az elmenekülőkét

 

Az Ukrajnába hazatérők száma immár ötödik napja folyamatosan meghaladja az országból elmenekülőkét – jelentette vasárnap az ukrán állami határőrszolgálat.

 

A közlemény szerint, amit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett, 

 

szombaton csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok.

 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig 6,111 millió ember hagyta el Ukrajnát, ebből 3,316 millióan utaztak ki Lengyelországba, 957,98 ezren Romániába és Moldovába, 800,1 ezren Oroszországba, Magyarországra 594,66 ezren, Szlovákiába 415,4 ezren, Fehéroroszországba pedig 27,31 ezren – emlékeztetett a hírportál.

 

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban úgyszintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza a megyeszékhely Harkiv városába. Szavai szerint naponta mintegy kétezren térnek vissza Harkivba, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg a harkivi metróban mintegy 4,5 ezren élnek. 

 

„Legalább ideiglenes lakhatást kell biztosítanunk az infrastruktúra helyreállításáig”

 

– jegyezte meg a kormányzó.

 

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint mintegy 2,5 ezer csecsen fegyveres vett részt az ukrajnai harcokban február 24. óta. A jelentés szerint közülük 

 

„körülbelül százan meghaltak, háromszázan megsérültek, és több, mint hatvanan elmenekültek Ukrajnából, hátrahagyva fegyvereiket”.

 

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap hajnalban rakétacsapást mértek egy katonai objektumra a lengyel határ közelében lévő javorivi járásban. A katonai objektum megsemmisült. Később a ukrán légierő nyugati parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy a légvédelem két orosz rakétát, amelyet valószínűleg a Fekete-tengerről lőttek ki, megsemmisített Lviv megyében.

 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában – amit az Ukrajinszka Pravda szemlézett vasárnap – egyebek mellett azt mondta, hogy „normálisnak” tartja az Oroszországi Föderációval a tárgyalások folytatását a fegyverszünet érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús bűnök elkövetőit – Oroszoroszország legfelsőbb vezetőit is beleértve – felelősségre kell vonni. 

 

„Nincs semmi baj a tűzszüneti megállapodással, ha ez az első lépés a probléma megoldása felé, egy lépés Ukrajna területének felszabadítására. De nem engedjük meg, hogy a diplomácia csak meghosszabbítsa szenvedéseinket, és pusztán elodázza a háború következő szakaszát”

 

– fogalmazott a tárcavezető, leszögezve: 

 

„a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalótermében szeretnék ülni, és Putyint a vádlottak padján akarom látni”.

 

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban még ezek történtek

 

Menekülők hosszú konvoja érkezett meg Mariupolból Zaporizzsjába, jelentette a Reuters vasárnap hajnalban.

 

Oroszország szerint Ukrajna területéről lőttek egy határ menti orosz falura.

 

Az ukránok jelentése szerint az oroszok elvonultak Harkiv környékéről.

 

Oroszország washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov szerint Moszkva titokban az Egyesült Államokkal tárgyal a háború leállításáról. A nagykövet szerint Washington visszaküldené az orosz csapatokat oda, ahol a február 24., a háború megkezdése előtt voltak, de ehhez azt is hozzátette, hogy az oroszok biztosan nem kapitulálnak.

 

Elveszítheti gyerekei felügyeleti jogát az az újságíró, aki azzal vált világhírűvé, hogy az orosz állami tévében háborúellenes transzparenssel jelent meg a képernyőn.

 

Finnország kérvényezi a NATO-hoz való csatlakozást, jelentette be a finn miniszterelnök és az államfő, aki szerint Vlagyimir Putyin ezt meglepően nyugodtan fogadta. Később a svéd kormánypárt és a miniszterelnök is jelezte: Svédország is belépne a nyugati katonai szövetségbe.

 

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna megnyerheti a háborút.

 

Éjjeli beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csődnek nevezte az oroszok ukrajnai hadműveletét. Szerinte hiába próbálnak „erőt mutogatni” a megszállt területeken, ezeken ukrán zászló marad majd.

 

Az Eurovízió szombati győztesei, a Kalush Orchestra bejelentették, hogy elárverezik a győzelmi szobrot, a bevételt pedig az ukrán hadsereg egyik jótékonysági alapjának ajánlják fel.

 

Vélemények

mutasd mind