Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése terroristának nyilvánítaná az orosz vezetést

A közgyűlés e héten tartott őszi ülésszakán elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, agressziót jelentő háborút indított, ami „kihívást jelent a globális kormányzásnak”.

Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy Oroszország nukleáris hadviseléssel való fokozott fenyegetése „visszataszító és meggondolatlan”, továbbá összeegyeztethetetlen az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet foglaló atomhatalom felelősségével. Leszögezték: az atomfegyverek használatával kapcsolatos kérdéskörnek kiemelt helyen kell szerepelnie az Európa Tanács tervezett, negyedik csúcstalálkozójának napirendjén. A parlamenti képviselők olyan átfogó rendszer létrehozását sürgették, amely Oroszországot és annak vezetését felelősségre vonná az Európa Tanács tagállamai közé tartozó Ukrajna elleni agressziójáért, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog megsértéséért.

A közgyűlés a dokumentumban elítélte a kelet-ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben fekvő területek orosz annektálását és az „úgynevezett népszavazásokat” az érintett a régiókban. A képviselők a nemzetközi jog megsértésének, valamint semmisnek nevezték a népszavazásokat, és úgy foglaltak állást, hogy „a jogi és politikai kihatások nélküli referendumok” a nemzetközi jog megsértésének számítanak.

Kigyulladt egy elektromos alállomás Belgorodban

Az alállomás a találat következtében kigyulladt, az ukrajnai Harkiv megye határához közel fekvő orosz város egy részében megszűnt az áramellátás.

A vízellátás stabil, a szivattyúk alternatív vezetékekre álltak át. A News.ru hírportál szerint a városban este működésbe lépett a légvédelem, és hét robbanás hallatszott. A Readovka.news portál szerint a találat a Lucs alállomást érte.

Hétfőtől a belgorodi iskolákban tanítási szünetet hirdettek ki a helyi hatóságok. A regionális operatív törzs pénteki tanácskozásán Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója elrendelte, hogy ellenőrizzék, mely pincék alkalmasak óvóhelynek.

Belgorod megyét a háború kezdete óta többször érte ukrán találat. A csütörtöki közlés szerint Belgorodban megrongálódott egy tizenöt szintes lakóház tetőszerkezete, a régióban lévő Oktyabrszkoje községben pedig egy tüzérségi találat következtében felrobbant egy hadianyagraktár. Az incidensnek halottjai is sebesültjei vannak.

Putyin: Szükségtelen Bidennel találkozni a G20-csúcson

– Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem – mondta Putyin arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában. Elmondta, hogy Oroszország minden bizonnyal részt vesz majd a G20-csúcstalálkozón, de arról, hogy ezt milyen formában fogja ezt megtenni, még nem született döntés. Közölte, hogy egyelőre nincs szó közvetlen tárgyalásokról a fórum egyetlen részvevőjével sem. Közölte azt is, hogy Oroszország folyamatos kapcsolatban áll egyes G20-országokkal. Példaként Recep Tayyip Erdoğan török elnököt említette meg, de azt mondta, hogy másokkal is rendszeresen egyeztet.

Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzte ki céljául Ukrajna elpusztítását. Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb tömeges csapásokra, a harctéren most egyéb feladatokat kell megoldani. Putyin szerint az orosz védelmi minisztérium még nem minden célpontra mért csapást, de ezt most bepótolja. Az Ukrajnával folytatott tárgyalások ügyéről szólva azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig kész volt ezekre. Mint mondta, a kétoldalú békemegállapodásokat márciusban gyakorlatilag parafálták, miután azonban Oroszország visszavonta csapatait Kijev közeléből, az ukrán fél nem kívánta folytatni a tárgyalásokat. A Krími hídon elkövetett robbantással kapcsolatban arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Kilátásba helyezte: ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor az megkérdőjelezi a további gabonaszállítást ezeken.

A balti-tengeri gázvezetékekről szólva közölte, hogy az Északi Áramlat-2 egyik szála a jelek szerint üzemképes. Megjegyezte, hogy ennek üzembe helyezéséről nem valószínű, hogy döntés fog születni, de ez nem Oroszország dolga. Az oroszországi részleges mozgósításra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta egyebek között, hogy 33 ezer mobilizált katona már megérkezett az alakulatához, 16 ezren pedig már harci feladatokat látnak el. Azt mondta, hogy eddig 222 ezer tartalékost mozgósítottak, akiket szerinte három, öt–tíz napos szakaszban készítenek fel. Azt ígérte, hogy a részleges mozgósítás két héten belül lezárul. Az intézkedés elrendelését azzal indokolta, hogy a hosszú, 1100 kilométeres frontot nem lehetett kizárólag szerződéses katonákkal felügyelni. A mozgósítás közben megmutatkozott zavarokat a nyilvántartás elavult módszerével magyarázta.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elítélően nyilatkozott annak a moszkvai lakosnak az esetéről, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján csak azért, mert ukrán zenét hallgatott. Putyin szerint nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra „eltörlésére” törekednek.

Emlékeztetett rá, hogy az ukrán az orosz és a krími tatár mellett államnyelvnek számít az Oroszországhoz csatolt Krímben, és arra is, hogy mintegy 3 millió ukrán állampolgár él állandó jelleggel Oroszországban.

Zelenszkij: Mindent megteszünk a győzelmünk felgyorsításáért

Ukrajnában október 14-én ünneplik Ukrajna védőinek a napját, ez egyben az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapításának évfordulója, emellett még ortodox egyházi ünnep – Szűz Mária oltalmának ünnepe –, valamint a kozákság ünnepnapja is, és munkaszüneti nap.

– Különböző időszakok voltak, más fenyegetések, de Ukrajna túlélte. Ennek pedig csak egy oka van: a mi védőink. Ez a jelenlegi ellenség a maga gonoszságában egyesíti, úgy tűnik, államiságunk minden ellenségét, amely valaha volt. Ennek az ellenségnek a legyőzésével pedig választ fogunk adni minden ellenségnek, aki behatolt Ukrajnába, azoknak, akik éltek, élnek és élni fognak a földünkön. Ez győzelem lesz egész népünk számára – mondta Zelenszkij.

Majd köszönetet mondott minden ukránnak: „azoknak, akik fegyverrel a kezükben védik az ország területét, az Ukrajnának segítséget kérő diplomatáknak, az önkénteseknek, az újságíróknak, akik terjesztik az igazságot Ukrajnáról és a háborúról, a szállítási szektorban dolgozóknak, akik Ukrajnát minden szükségessel ellátják, az energiamérnököknek, akik fáradhatatlanul dolgoznak a sötétség legyőzésén, az építőknek, akik helyreállítják, amit az ellenség elpusztított, az orvosoknak, a mentőknek, a tanároknak, a gazdálkodóknak, az iparosoknak, és mindazoknak, akik különféle módokon ellenállnak az orosz inváziónak”.

Az államfő hangsúlyozta: Ukrajna mindent megtesz azért, hogy a fogságba esett ukrán katonákat kiszabadítsa. Megígérte, hogy senki sem marad fogságban. Zelenszkij szerint a jövő konkrét emberektől függ, azoktól, „akik jelenleg a lövészárkokban és a harcálláspontokon vannak, és mellettük milliók állnak, velük van egész Ukrajna a lövészárkokban. Mi együtt milliók és milliók vagyunk. Egy nagyszerű ország nagyszerű emberei!”

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon közzétett ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy az ukránok 2022 telén kiálltak egy hatalmas csapást, eltemették az orosz hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát, most pedig visszaszerzik mindazt, ami az övék, és semmi sem állítja meg őket. Hozzátette: 2022 tele „már a világtörténelem része. Az ukránok ellenálltak egy erős ellenséges csapásnak, megmutatták, mit jelent ukránnak lenni, azt, hogy van bátorságuk harcolni a szabadságukért. Az ukránok a harcosok útját választották, és mennek előre, miközben az egész világ lelkesedéssel és reménykedve tekint rájuk”.