A kis- és középvállalkozások (kkv-k) rendkívül borúlátók a jövőjüket illetőn, ennek megfelelően töltötték ki a K&H bizalmi indexét is. Rammacher Zoltán úgy nyilatkozott, hogy a megkérdezett cégek árbevétele vélhetően nőni fog, nagyjából 8-9 százalékkal, csakhogy ez a 15–19 százalékos inflációs környezetben ez reálértéken csökkenést jelent.

A kkv-k 2022 első félévében még a munkaerőhiányt és a gyorsan változó árfolyamot emelték ki, mint a működésüket negatívan befolyásoló tényezőt. Azonban az év végi felmérésben többségben már az infláció és az energiaköltségek nagyfokú emelkedésére hivatkoztak úgy, mint nehezítő körülményre, mutatott rá Rammacher. (Ezt a véleményváltozást a K&H által készített grafikon is szemléletesen ábrázolta a műsorban.)

Balogh Judit műsorvezető az energetikai korszerűsítés problémájáról is kérdezte a bank értékesítési-támogatási vezetőjét. Ugyanis egy másik grafikonon keresztül bemutatták, hogy mindössze a vállalkozások nyolc százaléka tervez korszerűsíteni a megemelkedett költségek miatt, tizennégy százalék már korábban is törekedett a korszerűsítésre, ellenben hetvennyolc százalék egyáltalán nem készül új energetikai rendszerek beszerzésére.

Erre Rammacher a következőképpen reagált:

„Általánosságban azt látjuk, hogy a kvk-k nagy része nem tervez előre, nemcsak az energetikai költségek vonatkozásában, hanem a pénzügyi tudatosság terén sem. Nagyságrendileg a vállalkozások fele semmilyen szintű előremutató tervet nem készít, és még kevesebb az a vállalkozó, aki ezeket a terveket megcsinálja és nyomon is követi utána.”

A K&H munkatársa úgy látja, hogy ehelyett nagyon fontos lenne nekik tudatosan döntéseket hozni a jövőre vonatkozóan, és azt megvizsgálni, hogy hogyan tudnák a költségeiket leszorítani. A banki bizalmi indexéből az látszik, hogy a legtöbben elkezdtek spórolni a fűtéssel és a világítással, az energetikai korszerűsítés csak a harmadik opció volt ezek után.

Balogh Judit kérdésére válaszolva Rammacher elmondta, hogy az indirekt hatásokat, mint amilyen például a csökkent vásárlóerő, nem mérték az indexükben. Azonban az interjúalany szerint az sem elhanyagolható tényező, hogy a nem kifejezetten nagy energiaigényű vállalkozások rezsiköltsége is nőtt. Habár elsősorban azok az üzletek zártak be és vannak jelenleg is veszélyben, amelyek nagy energiaigénnyel bírnak, mint például a pizzériák vagy a pékségek.

Az értékesítési vezető felvázolta a K&H megoldásait is a létbizonytalansággal küzdő kis- és középvállalkozások számára. A bank korábbi uzletetide.hu weboldalához adott egy olyan kiegészítő szolgáltatást, amelyen keresztül bárki jelezheti azt, ha a környezetében valamilyen üzlet megszűnt, és az újraindítását szeretné kezdeményezni.

A hitelintézet eggyel gyakorlatiasabb megoldása pedig a rezsiköltségek megosztására vonatkozik. Ez esetben maguk a kkv-k jelölhetik be egy interaktív térképen keresztül azt, ha megosztanák üzlethelyiségüket másokkal a költséghatékonyság érdekében.

Nézzék meg (újra) a beszélgetést!