Rezsicsökkentés: segített a szegénységen és az infláción, de gátolta a takarékosságot, és növelte az egyenlőtlenséget

Szép Tekla és Weiner Csaba közös szakmai elemzése szerint a rezsicsökkentés nagyon jelentősen megemelte Magyarország energiafogyasztását, a lakosságnál keletkező megtakarítást viszont nem sikerült átcsatornázni célzott energiatakarékossági programokra.
Kékes Viktória

2022. október 12. 09:04

Rezsicsökkentés: segített a szegénységen és az infláción, de gátolta a takarékosságot, és növelte az egyenlőtlenséget

A 26. Magyar Energia Szimpóziumon tartott nyitóelőadást Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docense a rezsicsökkentésről. Előadását, valamint a Weiner Csabával közösen jegyzett elemzését a Telex dolgozta fel. 

 

Ez alapján a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés pozitív hatásai közé sorolható, hogy

  • csökkent az energiaszegénység; és így
  • mérséklődött általában is a szegénység;
  • apadt az infláció;
  • a rezsikiadások ismét visszaszorultak az élelmiszerek mögé.

 

Az intézkedés negatív hatásai:

  • nőtt a társadalmi egyenlőtlenség;
  • a háztartási szektorban visszafogta az energetikaihatékonyság-javító beruházásokat (a lakáspiacon 3 százalékos felújítási ráta lenne indokolt, de itthon ez csak 1 százalék);
  • nem ösztönözte a lakossági energiatakarékosságot;
  • általánosan is visszafogta az energiaipar hazai beruházásait, így a megújuló projekteket is;
  • a nem kedvezményezetti energiafelhasználók számára emelte az energia árát; és
  • végeredményben rontotta az ellátásbiztonságot.

 

Szép Tekla ugyanakkor előadásában kiemelte:

 

„Nem igaz, hogy nem volt oka a programnak. Volt miért bevezetni, és valós problémákban hozott előrelépéseket. Ám a lakosságnál a vizsgálati időszakban jelentkező 632 milliárd forintos pozitívumot érdemes lett volna átcsatornázni célzott energiatakarékossági programokra”.

 

Összességében tehát indokolt volt az intézkedés bevezetése, mivel 2013-ban nagyon magas, 7,4 százalék volt a lakosság energiára költött jövedelemhányada (szemben az uniós 4,3 százalékkal). A rezsicsökkentés ugyanakkor nagyon megemelte hazánk energiafogyasztását, és nem ösztönözte arra a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az energiával, miként arra sem, hogy energiahatákonyság-javító beruházásokra (például nyílászárók cseréje, szigetelés) fordítsák az ezzel megspórolt pénzt.