Rezsicsökkentés: segített a szegénységen és az infláción, de gátolta a takarékosságot, és növelte az egyenlőtlenséget

A 26. Magyar Energia Szimpóziumon tartott nyitóelőadást Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docense a rezsicsökkentésről. Előadását, valamint a Weiner Csabával közösen jegyzett elemzését a Telex dolgozta fel.
Ez alapján a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés pozitív hatásai közé sorolható, hogy
- csökkent az energiaszegénység; és így
- mérséklődött általában is a szegénység;
- apadt az infláció;
- a rezsikiadások ismét visszaszorultak az élelmiszerek mögé.
Az intézkedés negatív hatásai:
- nőtt a társadalmi egyenlőtlenség;
- a háztartási szektorban visszafogta az energetikaihatékonyság-javító beruházásokat (a lakáspiacon 3 százalékos felújítási ráta lenne indokolt, de itthon ez csak 1 százalék);
- nem ösztönözte a lakossági energiatakarékosságot;
- általánosan is visszafogta az energiaipar hazai beruházásait, így a megújuló projekteket is;
- a nem kedvezményezetti energiafelhasználók számára emelte az energia árát; és
- végeredményben rontotta az ellátásbiztonságot.
Szép Tekla ugyanakkor előadásában kiemelte:
„Nem igaz, hogy nem volt oka a programnak. Volt miért bevezetni, és valós problémákban hozott előrelépéseket. Ám a lakosságnál a vizsgálati időszakban jelentkező 632 milliárd forintos pozitívumot érdemes lett volna átcsatornázni célzott energiatakarékossági programokra”.
Összességében tehát indokolt volt az intézkedés bevezetése, mivel 2013-ban nagyon magas, 7,4 százalék volt a lakosság energiára költött jövedelemhányada (szemben az uniós 4,3 százalékkal). A rezsicsökkentés ugyanakkor nagyon megemelte hazánk energiafogyasztását, és nem ösztönözte arra a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az energiával, miként arra sem, hogy energiahatákonyság-javító beruházásokra (például nyílászárók cseréje, szigetelés) fordítsák az ezzel megspórolt pénzt.