Miért lehet érdekes és fontos a Szegedi Fizika Napja?

Az egyszerűnek tűnő kérdésre többféle jó válasz is létezik. És itt már meg is érkeztünk magához a fizikához, ugyanis ha valamit csinál a fizika, akkor az az örökös vizsgálódás, megfigyelés, az állítások ellenőrzése, bizonyítása. Utóbbiakért rendre szokott járni Nobel-díj is, igaz, elég sokszor elég sokat kell várni a tudományos világ legnagyobb elismerésére, de akinek összejön, az tényleg a csúcsra ért. De akkor vissza a kérdéshez, az érdekességhez, a fontossághoz. A kérdést a megnyitón Szabó Gábor tette fel, és így válaszolta meg:

– Nagyon fontos, hogy beszéljünk a fizikáról, hogy közel vigyük a nagyközönséghez. Mert nagy szükségünk van az utánpótlásra. Ugyanis munkaerőhiány várható itt az ELI-ben is... Azaz, itt biztos, hogy lesz munka. Az igaz, hogy a fizikus diplomát nem adják ingyen, de aki megszerzi, az utána lényegében bármit csinálhat, nemcsak itt az ELI-ben, hanem bárhol. Fizikus ugyanis az az ember, aki konkrétan nem ért semmihez, de bármihez jobban ért, mint bárki. A fizikusi hivatás lényege, hogy problémákat kell megoldani. Nem az Ohm-törvényről szól a fizika. Ha eljutunk odáig, hogy megértsük, hogy mi minden érdekesség és szépség van a fizikában, akkor megérkeztünk: akkor onnantól kezdve nem dolgozunk, hanem azt csináljuk amit szeretünk. Azt gondolom, az ELI is egy olyan munkahely, ahova szeretnek bejárni az emberek – mondta a lézeres kutatóintézet ügyvezetője.

Majd azt kívánta mindenkinek, élvezzék a fizikát, nézzek meg mindent, kérdezzenek, figyeljék a tanszéki kitelepüléseket, kísérleteket, és amiket csak lehet, próbáljanak ki.

Választék az biztos volt. Hiszen ott volt a kiállítók között

• az Asztrofizikai Kutatócsoport,
• a Nanoplazmonika Kutatócsoport,
• az Advanced Optical Imaging csoport,
• az Elméleti fény-anyag kölcsönhatási Kutatócsoport,
• a Fény-anyag Kölcsönhatási Kutatócsoport,
• a Fotoakusztikus Kutatócsoport,
• a Gravitációelméleti Kutatócsoport,
• a Lézeres Aeroszol Kutatások Kutatócsoport,
• a Nano- és Mikromegmunkálás Kutatócsoport,
• a Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
• az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet,
• a JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet,
• az ELI-ALPS és
• a Semilab.

Ez a felsorolás így akár borzasztónak is tűnhet, de ha tudjuk azt, hogy a Nano kutatócsoport például azzal is foglalkozik, hogyan lehet és érdemes lézerrel dolgozni, különböző anyagokat megmunkálni, vagy hogy a Fotoakusztikus Kutatócsoport egyebek mellett azzal is foglalkozik, hogyan mérjük a lehető legpontosabban a gépkocsik károsanyag-kibocsátását, vagy egy sebészeti, orvosi maszk áteresztőképesség, ami a koronavírus-járvány alatt egészen fontos volt, akkor már mégsem olyan szörnyű ez az egész, sőt.

Nagyon sok általános iskolás gyereket is kivittek a szüleik, nekik a VR-szemüveg legalább olyan érdekes volt, mint a lézersakk, egyáltalán nem csodálkoznék, ha az utóbbi miatt a lézerközpontból a játékboltokba vezetett egy-két család útja.

Az ELI is készült vezetett túrákkal, megmutatták:

• hogyan tesztelik a modern belső égésű motorokat a lézerközpont motorfékpadján és
• az ELI Fókusz Interaktív Látogatói Terében a lézerközpont működésébe lehetett bepillantani; már amit tényleg meg lehetett belőle mutatni.