Tomka Béla a BBC World Service-en beszél: téma az 1946-os magyarországi hiperinfláció

Az egyetem Jelenkortörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a BBC World Service The Forum című rádióműsorában szerepel. A felvétel során Szegedről kapcsolták, a beszélgetés először január 26-án lesz hallgatható, majd február elejétől podcastként is elérhető a brit adó weboldalán. Az angolul folyó beszélgetés másik két meghívottja amerikai egyesült államokbeli és kanadai egyetemen tanít.
Garai Szakács László

2023. január 24. 19:39

Tomka
Béla a BBC World Service-en beszél: téma az 1946-os magyarországi
hiperinfláció

A mai nem túl rózsás gazdasági helyzet adta az apropót, hogy a BBC World Service The Forum című műsora a tankönyvi példaként is szolgáló 1946-os magyarországi hiperinflációval foglalkozzon – hogy mi is volt ez, arról cikkünk alján találnak egy rövid összefoglalót.

 

Tomka Béla a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Jelenkortörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára két kollégájával, az Indiana Egyetemen oktató Borhi Lászlóval és Pierre Siklóssal, a kanadai Waterloo Wilfred Laurier Egyetem közgazdászprofesszorával beszélgetett, a műsorvezető Bridget Kendall volt, aki korábban nemhogy Vlagyimir Putyinnal interjúzott egykori moszkvai tudósítóként, hanem annó még Mihail Gorbacsovval is.

 

– A BBC néhány hete keresett meg, hogy szerepeljek a műsorban. Szegeden kibéreltek egy hangstúdiót, oda kellett beülnöm. Londonból a BBC központjából kapcsoltak minket. Nemcsak a hangminőségre helyeztek hangsúlyt, alapos kutatómunkát is végeztek, remekül felkészítették a műsorvezetőt, Kendallt. Bő másfél órát beszélgettünk, ebből lesz hallható egy jó negyvenperces, szerkesztett változat – mondta Tomka Béla.

 

Sajnos lassan megint tankönyvi példa lehet hazánk: Európában nálunk a leggyorsabb az infláció. – Azt néztük meg az adásban, hogyan keletkeznek a nagy inflációk, ez volt a kiindulópont. De vissza is tekintettünk: Magyarországgal, a magyar történelemmel viszonylag ritkán foglalkoznak a BBC-n, így szó volt a két világháború közötti és a II. világháború alatti történésekről is, azaz az 1946-os magyar hiperinflációt kicsit tágabb kontextusba helyezték – tette hozzá a tanszékvezető.

 

Tomka Béla azt is elmondta, mindenki jellemzően a saját szakterületéről beszélt:

  • Pierre Siklós a gazdasági vonatkozásokról nyilatkozott, arról, hogy a közgazdászoknak milyen tanulságul szolgált a hiperinfláció,
  • Borhi Lászlót főként a külpolitikai vonatkozásokról kérdezték,
  • ő pedig a társadalmi hatásokat elemezte.

 

– Ugyanakkor nem volt szigorú feladatmegosztás, hozzászóltunk egymás meglátásaihoz is. A műsorvezető és a BBC szerkesztői kimondottan várták, hogy megjelenjenek különböző szakmai álláspontok. Üdítő volt látni felkészültségüket, professzionalizmusukat – mondta Tomka Béla.

 

Az 1946-os hiperinflációról

1946. július 10-én döntött világrekordot a magyar infláció, egyetlen nap alatt 348,46 százalékos volt a pénzromlás: az árak tizenegy óra alatt a duplájukra nőttek. A Rubicon online összefoglalója szerint „a magyar hiperinfláció előzménye a második világháború pusztítása volt, mely az 1926-ban forgalomba helyezett új fizetőeszközt, a Horthy-rendszer stabil pengőjét már 1944 végén elindította a lejtőn – ekkor a magyar valuta az 1938-as érték huszonhatod részére csökkent – ezt azonban messze túlszárnyalta az 1945-ös esztendő, mely az előző évihez képest hatvanketted részre értékelte le a pengőt. A magas infláció közvetlenül az ország romos, kifosztott állapotára volt visszavezethető, az infrastruktúra és a gyárak megsemmisülése, a hazánkban zajló harcok nyomán a termelés visszaesett, és alacsony színvonalon állt; a gazdaságra ráadásul az 1945-ös esztendő után a moszkvai fegyverszüneti egyezményben megállapított jóvátétel újabb, már-már elviselhetetlen terheket rótt. Az áruhiány mellett Magyarországot pénzhiány is jellemezte, ami az Ideiglenes Kormányt a bankóprés beindítására ösztönözte, és ez nem maradt következmény nélkül.

 

A helyzetet súlyosbította, hogy míg a Dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán, majd Nagy Ferenc vezette kormányok próbáltak körültekintően egyensúlyozni a pénztelenség és a gazdasági összeomlás között, addig a bankóprés használatára jogot szerző Vörös Hadsereg ellenőrizetlenül szórta ki az elértéktelenedő bankókat. A hiperinflációt előidéző jelenségek az 1946-os év nyarán tetőztek, amikor a pénzromlás mértéke is ijesztően megugrott. Ezt a korabeli árak is megmutatták: egy kiló kenyér például 1945 augusztusában 6 pengőbe került, ezzel szemben jövő év május elején már 8 millió, míg június végén már 5,85 milliárd(!) pengőt kellett érte kifizetni. Az infláció tetőpontja aztán az 1946-os év július hónapja lett, amikor egy hónap alatt 41 ezer 900 billiót romlott a pengő értéke, vagyis az árak átlagosan 15 óránként megduplázódtak.

 

A világtörténelem legnagyobb címletű bankjegye

 

(...)

 

Jobb híján tehát az 1945–46 során mind nagyobb címletű pénzeket bocsátottak ki: a pengő után hamarosan jött a milpengő – azaz millió pengő – de miután ebből is kiadták az egymilliárdos címletet, be kellett vezetni a bilpengőt, ami a milliárd ezerszeresét jelentette. 1946 júniusában már a bilpengő is a százmilliós címletnél tartott, ami azóta is a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegyének számít. Nagy Ferenc kormánya még tervezte a milliárd bilpengő kiadását – ez tíz a huszonegyediken pengőt jelent –, de az új pénznem, a forint bevezetése ezt már sikeresen megakadályozta.”

 

Nyitóképünk 1946-ban készült a Fortepanról való. Az az ételhordó nem túlzás, kincsesládával ért fel…

Címlapon

mutasd mind