Újraindulhat a gabonaszállítás, egy egész zászlóaljjal számoltak le az ukránok, az oroszok Moldovából is kiharapnának egy darabot

Ez történt az orosz–ukrán háborúban a mai napon. Olvassák el hírösszefoglalónkat!
Vass Imre

2022. július 22. 21:26

Újraindulhat a gabonaszállítás, egy egész zászlóaljjal számoltak le az ukránok, az oroszok Moldovából is kiharapnának egy darabot

Megállapodtak az oroszok Ukrajnával a gabonaexport újraindításáról

Isztambulban Törökország és az ENSZ közvetítésével aláírta Oroszország Ukrajnával együtt a fekete-tengeri gabonaexport újraindításáról szóló megállapodást.

 

António Guterres szerint a megállapodás lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőkből. Az ENSZ főtitkára felszólította Oroszországot és Ukrajnát a megállapodás maradéktalan betartására.

 

A globális gabonaellátási nehézségek fenyegetése miatt régóta várt egyezményeket az isztambuli Dolmabahce-palotában írták alá. Oroszország és Ukrajna, a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó két ország külön írt alá megállapodást több millió tonna gabona Ukrajnából történő exportjáról. Az aláírási ceremónián jelent volt Guterres mellett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

 

Ukrajna semmilyen dokumentumot nem ír alá közvetlenül Oroszországgal. – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnök tanácsadó a ceremónia előtt a Twitteren. Hozzátette: Ukrajna csak Törökországgal és az ENSZ-szel ír alá megállapodást. Oroszország ugyanilyen megállapodást ír alá Ankarával és a világszervezettel.

 

Hatalmas sikerről számolt be Ukrajna: egy teljes orosz tüzérségi zászlóaljjal leszámoltak a deszantosok

Az ukrán hadsereg légideszant és szárazföldi erőinek tüzérségi egységei megsemmisítettek egy tarackokból álló orosz tüzérségi zászlóaljat, legénységgel, felszereléssel és lőszerrel együtt - közölte az ukrán légideszant erők parancsnoksága pénteken a Facebookon.

 

A közlemény szerint nyolc darab 152 milliméteres tarackot semmisítettek meg. A csapásról videofelvételt is közzétett az ukrán hadsereg, ugyanakkor arra nem tértek ki, hogy a támadást hol hajtották végre.    

 

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta: a déli frontvonalon az ukrán katonák visszaverték az oroszok rohamműveleteit, akik visszavonultak és most arra összpontosítják erőiket, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok ellentámadását.

 

 

Már 39 ezer embert veszíthettek el az oroszok

Közzétette az eddigi orosz veszteségeket az ukrán haderő. Számításaik szerint 39 ezer orosz katona esett el eddig. Az eszközök tekintetében pedig 1704 tankot, 3920 páncélozott járművet, 863 tüzérségi rendszert, 251 rakétavetőt,  221 harci gépet, 188 helikoptert, 15 vízi járművet vesztettek az oroszok az ukránok szerint. Ezeket független források nem erősítették meg.

Az amerikaiak szerint is hatalmasak az orosz veszteségek: naponta több száz katonájuk halhat meg Ukrajnában a védelmi minisztérium egyik forrása szerint.

 

A Pentagon tagadja, hogy az oroszok HIMARS-okat tudtak volna kilőni

Oroszország eddig egyetlen HIMARS rakétarendszert sem tudott megsemmisíteni, amelyet az Egyesült Államok küldött Ukrajna megsegítésére a jelenleg folyó háborúban - jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a Newsweek című hetilap közlése szerint. 

 

Milley a lap szerint egy minapi sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy "az ukránok nagyon hatékonyan kezelik ezeket a nagy pontosságú fegyvereket az (orosz) célpontok ellen."  Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) korábban azt közölte, hogy a HIMARS-rendszerek "jelentős hatást gyakorolnak a frontvonalon történő eseményekre" Ukrajnában.

 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont a pénteki orosz hadijelentést ismertetve arról beszélt: az orosz hadsereg négy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisített meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között Ukrajnában.

 

 

Oroszország nem csak Ukrajnából harapna ki egy darabot

Már Moldova is célpont, annak szakadár területére már régóta fáj Moszkva foga.

 

A hivatalosan el nem ismert szakadár moldáv terület, a Dnyeszter Menti Köztársaság külügyminisztere adott interjút az orosz állami propagandaportálnak, a RIA Novosztyinak, vette észre az rtl.hu. 

 

Vitalij Ignatyev ebben arról beszélt, hogy a szakadár állam a 2006-os, megkérdőjelezhető tisztaságú népszavazás eredményének megfelelően függetlenségre, végső soron pedig az Oroszországhoz való csatlakozásra törekszik. Szerinte a szuverenitás és a köztársaság széles körű elismerése mellett szóló nemzetközi jogi érvek már régóta ismertek, és „aligha van olyan helyzetben bárki, aki megkérdőjelezhetné őket”.

 

Azért akadnak páran, például az ENSZ, ami még mindig Moldova részének tekinti a térséget – fűzte hozzá a portál.

A térség stratégiai szempontból fontos lehet az Ukrajna ellen inváziós háborút folytató Oroszországnak, hiszen a Dnyeszter Menti Köztársaság határos a megtámadott ország délnyugati részével, így bekebelezésével az agresszorok újabb frontot nyithatnak. Korábban az ukrán hírszerzés közölte, hogy szerintük Oroszország egyértelmű terveket dolgozott ki Moldova inváziójára, Kijevben úgy számolnak, a Kreml már döntött ebben a kérdésben.

 

Human Rights Watch: Oroszország nyilvánvaló háborús bűnöket követ el a megszállt Dél-Ukrajnában

Oroszország kínzásokat, jogellenes fogva tartásokat és civilek erőszakos elhurcolását követi el a megszállt dél-ukrajnai területeken, Herszon és Zaporizzsja régiókban – közölte a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet.

 

A New York-i székhelyű civil szervezet pénteken közzétett jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők által elkövetett állítólagos jogsértések, például az ukrán hadifoglyok kínzása, háborús bűncselekményeknek minősülnek.

 

„Az orosz erők a félelem és a törvénytelenség alvilágává változtatták Dél-Ukrajna megszállt területeit” – mondta Julija Gorbunova, a HRW munkatársa.

 

„A kínzás, az embertelen bánásmód, valamint a civilek önkényes fogva tartása és törvénytelen bebörtönzése az általunk dokumentált nyilvánvaló háborús bűnök közé tartozik, és az orosz hatóságoknak azonnal véget kell vetniük az ilyen visszaéléseknek, és meg kell érteniük, hogy felelősségre lehet, és felelősségre is fogják vonni őket” – fogalmazott.

 

A HRW közölte, hogy 71 emberrel beszéltek Herszon, Melitopol, Berdjanszk, Szkadovszk, valamint Herszon és Zaporizzsja régió tíz másik városából és településéről.

 

 

Haladékot kapott Ukrajna adósságaira

Hiteltörlesztési moratóriumot kap Ukrajna legnagyobb hitelezőitől a német közszolgálati televízió, az ARD információi szerint. Az ország orosz inváziója óta olyan mértékben megnövekedtek katonai kiadásai, hogy a rendes adósságtörlesztést nem tudja vállalni, így haladékban egyezhetnek meg.

 

A Németországot, Japánt, Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokt is magába foglaló, Ukrajnát hitelekkel ellátó, úgynevezett kétoldali csoport 2022 augusztus és 2023 december 31 közötti visszafizetési haladékban állapodott meg Kijevvel. Reményeik szerint a moratóriummal a háború sújtotta ország nagyobb pénzügyi likviditási mozgástérhez juthat. 

Sajtóhírek szerint a moratóriumot Ukrajna kormánya kérte a hitelezőktől.

 

A kétoldalú hitelezői csoport kormányai ugyanakkor felszólították Ukrajna más hitelezőit is, kövessék példájukat és adjanak haladékot Ukrajnának, a kilábalása érdekében. Az ország elleni orosz háború február 24-i kezdete óta Ukrajna 12,5 milliárd eurós külföldi pénzügyi segélyhez, illetve hitelhez jutott, amit a költségvetés finanszírozására használtak fel.