Utolsó csatára készülnek Mariupolban, ahol az oroszok vegyi fegyvereket is be akarnak vetni

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 11-én este.
Garai Szakács László

2022. április 11. 22:20

Utolsó csatára készülnek
Mariupolban, ahol az oroszok vegyi fegyvereket is be akarnak vetni

Ferenc pápa és Kirill pátriárka Jeruzsálemben találkozhat

Júniusban lehet a katolikus egyházat vezető Ferenc pápa és a moszkvai ortodox pátriárka Kirill találkozója, ami a béke elősegítését kívánja szolgálni – erősítette meg a sajtóban felröppent hírt a TV2000, az olasz katolikus püspöki kar (CEI) televíziós csatornája. A TV2000 „tekintélyes vatikáni forrásokra” hivatkozva hangsúlyozta, hogy a találkozó előkészítési munkája már folyamatban van.

 

A két egyházi vezető közötti találkozó az ukrajnai háború kirobbanása óta napirenden szerepel: március 16-án elő közvetítésben beszéltek egymással.

 

Kirill pátriárka nyíltan Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját támogatja. Ferenc pápa a háború február 24-i kitörése másnapján felkereste Oroszországnak a Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségét, majd február 26-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel március 22-én is egyeztetett. A Szentszék és a Moszkvai Patriarkátus is semleges találkozóhelyet javasolt a két egyházi vezető esetleges személyes egyeztetésére. Ferenc pápa vasárnap, a máltai látogatásáról visszatérő repülőúton kijelentette, hogy a Kirill pátriárkával történő találkozón „dolgozunk, és úgy gondoljuk, a Közel-Keleten tartjuk meg”.

 

Kezdetben Libanonról lehetett hallani. A legutolsó sajtóértesülések szerint Ferenc pápa június 12-én a jordániai Ammánba utazik, majd innen június 14-én megy tovább Jeruzsálembe. A katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka első alkalommal 2016. február 12-én, Kuba fővárosában, Havannában találkozott egymással, ami egyháztörténeti fordulópontnak számított.

 

A hívek így is felhívják a figyelmet a háború értelmetlenségére: egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál

Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy különböző családok viszik a keresztet a római via Crucis tizennégy állomásán. A stációkon elhangzó meditációk szövegét is a családok tagjai írták. Az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család veszi kézbe a keresztet, amely a Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemben álló Palatinus-dombig halad. Az utolsó stáción migránscsalád tagjai viszik a keresztet. A családok között lesz fiatal házaspár, idős férj és feleség, akiknek nem lehetett gyermekük, ötgyermekes család, beteg gyermeket nevelő szülőpár, gyermeket örökbe fogadott család, valamint egy olyan család, amelynek gyermeke a papi hivatást választotta és egy anya és apa, aki gyermeke elvesztésének tragédiáját élte át.

 

A keresztút a pandémia két éve után visszatér korábbi helyszínére a Colosseumhoz. Tavalyelőtt és tavaly a Szent Péter-téren hívők nélkül tartották meg.

 

Vegyi háború lehet Mariupolban

Eduard Baszurin, a Moszkva által támogatott Donyeck megyei szakadárok parancsnokhelyettese kijelentette, hogy az Azovsztal acélipari üzem területén lévő ukrán katonákat „nincs értelme megrohamozni”, hanem „vegyi csapatokhoz kell fordulni”. Hozzátette, hogy az üzemnek több földalatti szintje van, emiatt ha benyomulnának az orosz erők, komoly veszteségeket szenvednének.

 

A Ria Novosztyi orosz portál szerint Baszurin azt állította, hogy az ukrán katonák Mariupolban már csak két üzem – az Azovsztal és az Azovmas gépgyár – területét tartják ellenőrzésük alatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gyárüzemek területei méretüket tekintve, olyanok, mint egy város a városban – ezek még a szovjet időkben épültek.

 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Baszurin előtt Gyenyisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság vezetője jelentette ki, hogy az Azovsztal területén legalább másfélezer ukrán katona van körbekerítve. A hírportál arra is emlékeztetett, hogy a brit katonai hírszerzés hétfőn közölte: nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz csapatok foszfort tartalmazó lövedékeket fognak bevetni a blokád alatt álló Mariupolban.

 

Közben a Mariupolt védő ukrán haditengerészek egyik dandárja jelezte, hogy a városban lévő alakulataiknak fogytán vannak a lőszereik. Hozzátették, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, és lehet, hogy hétfőn lesz az utolsó csatájuk.

 

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője arról adott hírt, hogy egy ukrán határőrtiszt felrobbantotta magát Mariupolban egy rádióállomással együtt, hogy megmentse bajtársait, és ne juthasson a katonai eszköz az oroszok kezére.

 

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az ukrán erők lelőttek még egy orosz katonai repülőgépet a régió fölött. Elmondta még, hogy az orosz hadsereg hétfőn Liszicsanszkot lőtte, a támadásokban az eddigi információk szerint egy ember vesztette életét. Szeverodoneck települést is ágyúzták, ott egy általa nem megnevezett stratégiai létesítményt döntöttek romba. Súlyos harcok folytak a nap folyamán Rubizsne, Popaszna és Kreminna teleüléseknél, amelyeknél az orosz csapatok próbálják áttörni az ukrán védelmet.

 

Oleh Bondar, az ukrán határőrség aknamentesítéssel foglalkozó részlegének vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta, hogy előzetes elemzésük alapján legalább 300 ezer négyzetkilométer területet kell Ukrajnában aknamentesíteni. Ez az ország területének csaknem a fele.

 

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat sajtóosztálya közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben az orosz erők a terület elleni tűztámadásokkal és a megszállással mintegy 18,3 milliárd hrivnya (körülbelül 215 milliárd forint) kárt okoztak.

 

Mindeközben visszatért Kijevbe és újra megkezdte munkáját hétfőn az Európai Unió képviselete – hozta nyilvánosságra a külképviselet a Twitteren.

 

Morawiecki uniós pénzügyi támogatást szorgalmaz a menekültek befogadására

Lengyelország több, mint 2 millió ukrajnai menekültet fogadott be – erősítette meg Morawiecki. Aláhúzta: a befogadást emberségesen bonyolítják. Arra szólította fel az Európai Bizottságot (EB), hogy támogassa a lengyelországi befogadást úgy, ahogyan ezt a múltban Törökország esetében tette. A lengyel kormányfő ezzel az EB 2016-ban létrehozott, 6 milliárd eurós pénzügyi alapjára utalt, amellyel a migrációs válság törökországi kezelését segítették.

 

Varsó eddig „saját lehetőségei keretében” állja az ukrajnai menekültek befogadásának költségeit – hangsúlyozta Morawiecki, hozzátéve: kormánya egyre intenzívebb párbeszédet folytat az EB-vel annak érdekében, hogy ez ügyben Lengyelországra vonatkozóan is érvényesüljön az uniós rendszer.

 

Múlt héten a lengyel sajtó Johannes Hahn uniós költségvetési és igazgatási biztos európai parlamenti felszólalását idézte, ami szerint még túl korai lenne konkrét, a Törökországnak odaítélthez hasonló pénzügyi támogatást előirányozni az ukrajnai menekülteket befogadó uniós tagállamoknak.

 

Morawiecki a Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók fokozása mellett foglalt állást. – Az olyan brutális rendszerrel, mint amilyen a moszkvai fasiszta rezsim, nem lehet tárgyalni, hanem rá kell kényszeríteni, hogy hagyjon fel a háborús brutalitással – fogalmazott, aláhúzva az egész Európai Unió hatékony fellépésének fontosságát.

 

ENSZ: Több mint 1800 civil vesztette életét eddig a háborúban

1842 civil vesztette életét, és további 2493 megsebesült – jelentette az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának (Unian) hivatala. Az 1842 halott közül 474 férfi volt, 301 nő, 28 lány és 50 fiú, valamint 70 gyermek és 919 olyan felnőtt, akiknek a nemét nem lehetett meghatározni. Az Unian azt írja, vannak régiók, ahol a taposóaknák miatt meghalt áldozatokat képtelenség összeszámolni.

 

 

(MTI)